Antonio Caetano de Abreu Freire Egas Moniz orvosi tanulmányait Coimbra egyetemén végezte, s ott lett professzor 1902-ben. 1911-től haláláig a lisszaboni egyetem neurológia professzora volt. Legjelentősebb tudományos eredményeit az agy homloki lebenyének tanulmányozásával érte el. A homloklebeny egyes részeinek átvágásával kezelte és gyógyította az egyéb pszichiátriai és fizikai gyógymódokkal már nem kezelhető betegeket. Ezzel megteremtette a nagyagyféltekék sebészetét. `Az egyes pszichózisok esetén végzett prefrontális leukotómia terápiás értékének felfedezéséért` 1949-ben - megosztva - orvostudományi Nobel-díjjal tüntették ki. Tudományos munkássága mellett a politikai életben is szerepet vállalt. 1903-1917 között parlamenti képviselő volt. 1917-ben spanyolországi követté, s még ebben az évben külügyminiszterré nevezték ki. Lisszabonban halt meg.