Whitney, Eli
2005. december 9. 11:30
<
Akkoriban a gyapotmagvak tisztítása iszonyatos munkába került, s az újító hajlamokkal megáldott Whitney a dicsőség és a vagyon reményében tíz nap múlva elő is állt a gyapottisztító gép modelljével. A néhány hónappal később elkészült, immár működő szerkezet legalább tízszer olyan gyorsan dolgozott, mint arra a leggyakorlottabb munkás képes volt. (Tartja magát a feltételezés, hogy az ötlet egy Catherine Littlefield Green nevű asszonytól származott, akivel Whitney közeli kapcsolatban állt, de a szabadalmat egy férfi, jelen esetben Whitney nevére állították ki.) A gép gyökerében változtatta meg a Dél képét, ezután már lehetséges volt a hatalmas és jövedelmező gyapotültetvények létrehozása és az Afrikából importált munkaerővel a rabszolgaság újraélesztése.
A találmány útja kezdetben rögös volt, de a gazdag ültetvényesek végül nem sajnálták a pénzt, így az üzlet mégis beindult, a találmány hatalmas visszhangot keltett. A sors üldözte feltaláló 1794-ben megkapta a szabadalmat, de üzemét hamarosan tűz pusztította el, s közben versenytársai - persze engedélye nélkül - sorra kezdték a gyapottisztító gépet gyártani, s bár az emiatt indított pereket megnyerte, a piacról kiszorult.
Hátat fordított a Délnek és a gyapotnak, s élete hátralévő részében egyetlen találmányát sem jegyeztette be. Az 1790-es évek végén megrendelést kapott a kormánytól tízezer puska előállítására. A fegyvereket ugyanis korábban Franciaországtól vették, de most éppen egy franciákkal vívott háború veszélye rémlett fel. Whitney nem tudott sokat a puskákról, de hamar rájött, hogy a hagyományos út, amikor a puskát teljes egészében egy ember készíti, nem járható, továbbá hogy az egyes alkatrészek nagy mennyiségben gépen gyárthatók, és ezekből megfelelő iránymutatással még szakképzetlen munkások is könnyűszerrel összerakhatják a fegyvert. Más szóval feltalálta a tömegtermelést, amelyet egy évszázaddal később Henry Ford vitt tökélyre, és mintegy mellékesen a marógépet is. A puskákat, ha némi késéssel, de leszállította és újabbakra kapott megrendelést.
Whitney hitt abban, hogy a gyárak Amerika jótevői lesznek és mindent megtett, hogy az ott dolgozók életét kényelmesebbé tegye. Összes újítása közül ez volt a legrövidebb életű: az Észak és Dél képét is megváltoztató Eli Whitney 1825. január 8-án bekövetkezett halála után néhány évtizeddel az amerikai gyárak már egész más képet mutattak, mint ahogy azt ő elképzelte.
(Múlt-kor/Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
