Tai-tsu (Taizu) (Északi Szung-dinasztia)
2005. november 4. 22:36
Kína újraegyesítése
T'ai-tsu, pinyin átírással TAIZU (kínai: `Nagy Ősatya`), eredeti nevén (Wade-Giles féle átírással) CHAO K'ANG-YIN (szül. 927. Lo-yang, Kína - megh. 976. nov. 14. K'ai-feng), a kínai hadvezér és államférfi, 960-tól császár, a Sung-dinasztia (960-1279) alapítója, megkezdte Kína újraegyesítését, és jórészt neki köszönhető, hogy a Sung-dinasztia politikáját viszonylagos szólásszabadság, a közigazgatás megújulása, béke és stabilitás jellemezte.
Születésekor Kínában anarchia volt: a T'ang-dinasztia kihalása után (907) kínai és idegen hadurak foglalták el a császári trónt, rendszerint rövid időre, és uralmuk csak Kína északi részére terjedt ki; ugyanakkor a gazdagabb dél gyakorlatilag független fejedelemségekre tagozódott. Chao ősei dédapjáig visszamenőleg kitüntették magukat valamelyik uralkodó szolgálatában, katonatiszt apja pedig magas poszt birtokosaként hunyt el 956-ban.
Chao kb. 20 évesen egy katonai vezető (később a Chou-dinasztia második tagja) szolgálatába állt, és sikeres katonai akcióival csakhamar főparancsnok lett. Ura halála után trónját annak gyermekkorú fia örökölte. Amikor a kitajok és kínai szövetségeseik megtámadták az országot, Chao északra indult seregével, hogy feltartóztassa az inváziót, de katonái fellázadtak, mert nem voltak hajlandók egy kisfiú uralmáért harcolni. Ekkor letétette a hűségesküt tisztjeivel, akiknek arra is fogadalmat kellett tenniük, hogy a Chou-dinasztia még élő tagjait és tanácsadóikat nem bántalmazzák. Ezután Chao elfoglalta a trónt, és bejelentette a Sung-dinasztia megalapítását.
Az önálló kínai államocskák egymás után meghódoltak az új uralkodó előtt: 963-ban kettő önként csatlakozott a birodalomhoz, kettőt meghódított a császár, 976-ra pedig már övé volt egész Kína, az északi rivális állam kivételével, de Chao ennek a kitaj támogatóit is több csatában legyőzte. Már a végső leszámolásra mozgósította a seregét, amikor váratlanul meghalt. Öccse, a dinasztia második uralkodója, T'ai-tsung (976-997) fejezte be a félbe maradt művét, és csak Peking és a Nagy Fal közötti terület maradt a kitajok kezén.
A birodalom újraegyesítése nem volt kis feladat, már csak a függetlenségre törekvő tartományurak időnkénti lázongása miatt sem. T'ai-tsu azonban okult a T'angok hibáiból, ráadásul rendkívüli személyiség volt. Uralkodóként azt vallotta, hogy a sors juttatta a kezére a trónt, és az is fogja elvenni tőle. Gyakorta álruhában járt az emberek között, hogy gondjaikat megismerje. Rendszeresen tett magánlátogatásokat minisztereinél, hivatalnokait beszámoltatta a fontos ügyekről.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
