Gazdag grófi családból származott. A bolognai egyetemen végzett, majd különböző studiumokon ismerkedett az orvostudománnyal, valamint a botanikával. 1681-ben osztrák katona lett, majd részt vett Budavár visszavételében. Itt nemcsak hadmérnöki tudományával tüntette ki magát, hanem azzal is érdemeket szerzett, hogy a vár felszabadítása után sikerült néhány Corvinát megmentenie. A karlócai béke (1699) után rábízták az új határvonalak megállapítását. A spanyol örökösödési háborúban is részt vett, de Breisach várának feladása miatt katonai rangjától megfosztották. 1709-ben a pápai csapatok parancsnoka lett, majd Provance-ban élt. Magyarországhoz szoros kapcsolat fűzte azzal is, hogy ő volt a Duna-medence élővilágának első monográfusa. 1726-ban Hágában és Amszterdamban jelentették meg nagy művét, amely hat kötetben, gazdagon illusztrálva mutatta be a Duna Pannoniát és Moesiát átölelő területének földrajzi, vízrajzi, történelmi és természetrajzi viszonyait. Kárpát-medencei kutatásai nemcsak sokszínű képet mutattak e terület egykori állapotáról, hanem módszereiben is újszerűek. Az élő és élettelen természet egységes vizsgálatával, kölcsönhatásuk sokoldalú felismerésével lényegében véve a mai ökológiai szemléletet alapozta meg. Emellett új fajokat is felfedezett, a mikroszkóp segítségével pedig megalapozta a Duna-medence faunájának parazitológiai vizsgálatát. Eredményesen foglalkozott a tengervíz ökológiai vizsgálatával, a halak életének tanulmányozásával, és a Garda tó komplex kutatásával is. A bolognai könyvtár ma is több munkáját őrzi.