Figyelemre méltó pillanatok a BÁV történetéből
2023. november 29. 18:35 Múlt-kor
Ezeréves palást a föld alól
A BÁV a hazai műkincs-kereskedelem megkerülhetetlen, kulcsfontosságú intézményeként napjainkban is okoz meglepetéseket.
A vállalat talán legfigyelemreméltóbb közelmúltbeli felfedezése a magyar királyi koronázási palást egyik darabja volt. Az eredetileg miseruhának készült palástot 1031-ben Szent István király és Gizella királyné ajándékozta a fehérvári bazilikának. A kelme azért is különleges, mert ezen található István király egyetlen, saját életében készült, hitelesnek tekinthető ábrázolása. Az aranyszállal hímzett selyemruhát a 12–13. század fordulóján alakíthatták át palásttá.
A koronázási palást előkerült apró darabja
1849-ben egy ládában elásva rejtették el. Amikor évekkel később megtalálták, Ferenc József koronázására szükséges volt restaurálni és az új király méreteire is szabni. Erre a kor legnevesebb aranyhímzőjét, Klein Lujzát kérték fel, akinek segédje megőrzött a palástból egy kb. 4 centiméter átmérőjű darabot. A leszármazottjai egy pénztárcában őrizték, amíg rá nem bukkantak a BÁV szakértői. Az 1,8 millió forintos kikiáltási árról induló nemzeti ereklyéért volt, aki 21,25 millió forintot is ajánlott, de a magyar állam végül élt az elővásárlási jogával.
Egy kandalló kalandjai
Ugyancsak különleges volt az egyedülálló Zsolnay-kandalló sorsa is. A kerámiaművészeti remekmű Zsolnay Miklós, a legendás Zsolnay Vilmos fiának tulajdonában volt. 1911 körül Miklós beköltözött felesége, Bónis Malvin Thököly úti villájába, és minden valószínűség szerint ekkor alakították „férfiszalonná” az egyik sarokszobát, és építették be a kandallót. Zsolnay Miklós azonban nem sokáig élvezhette férfiszobájának nyugalmát, mert a házaspár szétköltözött, és a kandalló az épületben maradt. 1945-ben az akkori tulajdonos nyugatra távozott hátrahagyva a kandallót.
A Zsolnay-kandalló teljes pompájában
1945-ben az épen maradt épületet Gábor József közlekedésügyi miniszternek utalták ki szolgálati lakásul, majd 1965 és 1966 folyamán átalakították, és két emeletet húztak fel rá. A földszinti szobákból két szükséglakás lett. A kandallót tartalmazó helyiséget teljesen elhanyagolták 1975-ig, de maga a Zsolnay-féle kandalló túlélte a viszontagságokat.
A Román-szoba ajtajainak állatküzdelmet ábrázoló faragványai (Vaja László felvétele)
Zsolnay Miklóshoz való kötődése és unikális volta révén nem csupán gyűjtői, hanem történelmi darab is, mely a BÁV 69. művészeti aukcióján talált új gazdára 2016-ban: 18 millió forintos kikiáltási áron került kalapács alá és 24,5 millióért kelt el.
Csontváry tanácskérő levelei
Az autográf papírrégiségek rekordját a magyar művészettörténet egyik legjelentősebb levelezésének egy csoportja tartja. Pályája elején az ifjú Csontváry Kosztka Tivadar levélben fordult tanácsért a korszak legünnepeltebb festőjéhez Keleti Gusztávhoz.
A levelezést Gerlóczy Gedeon, a Csontváry-hagyaték megmentője őrizte meg. Az anyag 36 millió forintos kikiáltási árról indult a BÁV 2021-es aukcióján, a licit végére pedig 48 milliós eladási árat ért el.
Idén a BÁV a december 5–6-án megrendezésre kerülő 82. Művészeti Aukció keretében, folytatva a megszokott hagyományokat, szintén figyelemre méltó árverési tételekkel készült. Ezek közé tartozik Keleti Ágnes, a Nemzet Sportolója saját kézjegyével elláttott sportpólója. A történelmi különlegességek közül egy pergamenlapra írt díszmű, amely a Főrendi Ház jubileumi ajándéka volt Erzsébet királyné részére, Sissi koronázásának 25. évfordulóján. A védett tárgy bőrkötésben, sárgaréz veretekkel és selyem béléssel két levelet tartalmaz, melynek szövegét Erzsébet magyarok iránt érzett szimpátiája ihlette. A festmények között pedig igazi különlegességnek számít Tornai Gyula „Én és a gondolataim” című képe, amely a festő művészi önvallomásának tekinthető.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
