Megtalálták a szegedi vár déli kaputornyának maradványait

2011. augusztus 3. 07:41 MTI

B. Molnár Csilla ásatásvezető régész a feltárásról elmondta, a Móra parkban egy, a trolibuszok felsővezetékét tartó oszlop elhelyezése miatt kezdődött ásatás. A munka során előbb 2,3 méter mélyen egy negyven centiméteres vastagságú, bazaltkövekkel kirakott út maradványait találták meg, amely feltehetően 1770 után épülhetett. Az út elbontását követően pedig egy középkori téglafalra bukkantak, amely a korabeli ábrázolások és a fennmaradt tervrajzok alapján nem lehet más, mint a középkori szegedi vár déli kaputornyának egy részlete.

Horváth Ferenc muzeológus közölte, a 17-19. századi katonai felmérések alapján nagyjából ismert volt a szegedi vár alaprajza, a falak helyzete azonban részben a korabeli mérőeszközök pontatlansága miatt a mai napig tisztázatlan. A déli kapu maradványainak megtalálásával a korabeli alaprajz még pontosabban rávetíthető a mai várostérképre.

A középkori szegedi várat valószínűleg 1261 és 1280 között építették, de nem lehetetlen, hogy már voltak római kori előzményei. Az erődítmény a századok folyamán nem épült ki végvárrá, mert az akkori ország közepén helyezkedett el. Így az erődítéshez érkezők mind a négy égtáj felé egy-egy kapun juthattak a falakon belülre. 1543-ban a törökök elfoglalták Szegedet, ekkortól a vár képe jelentősen módosult. Három kapuját befalazták, és évszázadokon át egyedül a déli kapun lehetett a várba jutni – közölte a régész.

Az erődítményben az 1686-os török alóli felszabadulást követően három tűzvész is pusztított, a 18. század végén összeomlott a vár Tisza felőli fala, melyet később sem javítottak ki. A most megtalált bazaltköves utat feltehetően ezt követően építhették. A vár a 19. században közvetlenül Bécshez tartozó katonai terület volt. A Szegedet romba döntő 1879-es nagy árvíz után a helybéliek egyik első kérése Ferenc József felé az volt, hogy adományozza az erődítést a városnak. A szegediek szinte az uralkodói döntés másnapján hozzáláttak a vár bontásához, így a falakból szinte semmi nem maradt.

A Mária Terézia idejéből származó barokk stílusú vármaradvány felújítását 1999-ben végezték, amikor kiállítóhelyet, régészeti raktárt és tanácstermet építettek ki. A munkálatok végzése közben középkori falak kerültek elő közvetlenül a bejárat előtt, így elkezdték a régészeti leletmentést, és a várudvar közepén középkori templomra is bukkantak, majd 2007-ben sikerült azonosítani a vár északnyugati saroktornyát, tavaly pedig előkerült a déli várfal egy részlete.