Évfordulós emlékcsarnok Szegeden
2010. szeptember 21. 08:24
Koltay-Kastner Jenő
Koltay-Kastner Jenő irodalomtörténész, történész 1892. február 15-én született a mai Szlovákiához tartozó magyar-diószegen. Apja Kastner Ede MÁV főellenőr, édesanyja Laib Mária. középiskoláit Zsolnán és Kecskeméten végezte.
1909-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetem magyar-német-francia szakára; bölcsészdoktori oklevelét az Eötvös Kollégium tagjaként 1913-ban szerezte meg. 1913-14-ben a Sorbonne-on tanult, majd harcolt az I. világháborúban. Öt év olaszországi hadifogság után hazatérve 1919-ben magyar-francia szakos közép-iskolai tanári oklevelet szerzett. 1923-ban az olasz-magyar irodalmi kapcsolatok tárgykörből magántanári képesítést nyert.
1924-ben a pécsi Erzsébet Egyetemre nevezték ki az olasz nyelv és irodalom rendkívüli tanárává. ezzel egy időben, 1924-25-ben olasz tanulmányúton járt. Hazatérte után, 1928 és 1935 között nyilvános rendes tanárként folytatta munkáját. 1934-ben a Szent István Akadémia rendes tagja lett. 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, majd az akadémia 1949-ben kizárta tagjai közül. 1989-ben (posztumusz) állították vissza tagságát.
1952-ben az irodalomtudomány kandidátusa, 1956-ban doktora címet kapott. 1965-től a római székhelyű Instituto Per La Storia Del Risorgimento tiszteletbeli tagja volt.
1935-40 között Rómában élt, a Sapienzia Egyetem meghívott tanáraként dolgozott, egyidejűleg a Római Magyar Akadémia igazgatói tisztét is betöltötte. 1940-ben a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen kapott katedrát az olasz nyelv és irodalom nyilvános rendes tanáraként. Vezető tisztségeket is betöltött az egyetemen: 1942-43-ban bölcsészkari dékánként, 1943-44-ben, illetve 1950-52-ben dékánhelyettesként, 1944-ben pedig rektorként tevékenykedett. 1957-től nyugdíjazásáig, 1968-ig a román nyelvek és irodalmak tanszékvezető tanára volt. az 1950-es évek első felében, mikor a nyugati nyelvek oktatása szünetelt az egyetemen, világirodalmat tanított.
Tudományos munkássága számos, magas színvonalú művet tartalmaz magyar, francia, olasz nyelven. Nevét a magyar és az olasz tudomány történetébe a két kultúra az irodalom és a történelem kutatásával írta be. Érdeklődésének középpontjában a reneszánsz kora és a 19. század állt. jelentőset alkotott a magyar szótár-irodalom területén. Olasz-magyar és magyar-olasz szótárai az 1930-as évek óta használatban vannak, különösen kiemelkedő teljesítmény magyar-olasz nagyszótára.
Szerkesztette a Pannónia című folyóiratot (1937-1937), az Annario Dell’academia D’ungheria Di Roma című könyvsorozatot (1936-1939), a Délvidéki Szemlét (1942) és 1959-től a szegedi Acta Romanica Et Germanicát. Pedagógusi hatása is jelentős: tanítványai közé tartozott Kaposi Márton (filozófus, esztéta), Kelemen János (nyelvfilozófis) és Szabó Tibor (filozófiatörténész). A magyarországi italianisztika kimagasló egyénisége 1985. március 3-án, 93 éves korában hunyt el Szegeden.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
