Hétvégi várkalauz: Neszmély
2009. április 24. 12:17
Vártörténeti kalauzunkban korábban már bebarangoltuk a magyar históriában oly fontos szerepet játszó Komárom és Esztergom várait. Most e két erődítmény között félúton, a Duna partján elterülő Neszmély község múltjában merüljünk el, ahol korábban három erődítményt is létrehoztak.
Sétánk első állomásaként érdemes felkeresni a település központjában álló 15. századi építésű plébániatemplomot, amelynek egyhajós, zömök toronnyal büszkélkedő tömbjét lőréses kőfal övezi. Az épületegyüttes alkalmas volt arra, hogy rajtaütés esetén a lakosság falai mögé meneküljön, és ott oltalomra találjon. A községtől délre emelkedő Várhegy területén – mely mintegy negyedórás sétával, jelzetlen úton érhető el - találhatjuk a Kis- és Nagyvárnak nevezett hajdani erődítmények maradványait. Mindkettőről nagyon keveset tudunk, mivel a történelmi helyszínen még nem végeztek régészeti kutatást.
A Kisvár valószínűleg a magyarországi várépítészet korai korszakának idején keletkezett, amikor az Árpád-házi uralkodók idején élt előkelő földbirtokosok, gazdagabb nemzetségek sorra emelték birtokaik jól védelmezhető pontjain az erődített szállásokat. Ezek a legtöbb esetben nem kőből, hanem erős fagerendákból rótt palánkfalakból, faanyagú lakóépületekből állottak. Így pusztulásuk után a felszínen nyomuk sem maradt, egyedül a hosszúkás hegygerincet keresztben átvágó mély szárazárok árulkodik az egykori védelmi célokról.
A kutatók csak feltételezik, hogy a környező vidéket magáénak mondó nemesi család a Kisvár elhagyása után emeltette attól nyugatra a Nagyvárat, melynek felépítése már jóval összetettebb feladat volt, nagyobb gazdasági és fizikai erőt kívánt meg. A hosszúkás hegygerincre felfutó utat mély árok keresztezi, rajta átkelve egy tágasabb térségre jutunk. Előttünk magasodik a belsővár meredek oldalú tömbje, közepén egy négyzetes kőtorony maradványaival. Tőle nyugati irányban - újabb szárazárokkal elválasztva - a külsővár dombja magasodik. A kopár hegytetőn egyedül a toronycsonk emelkedik a földfelszín fölé, más épületrész nem maradt fenn. Itt sem végeztek még kutatásokat, pedig a föld minden bizonnyal sok tárgyi emléket rejtegethet a várbeliek életéről. A neszmélyi várat egyetlen középkori oklevél említi, mely szerint 1439-ben a török elleni hadjárat során vérhasban megbetegedett Albert király itt hunyta le örökre a szemét.
A 16. században a hadiesemények elérték ezt a vidéket is, a közeli Esztergom várát gyakran vívták a szembenálló felek. Ennek a szüntelen hadakozásnak esett áldozatul a katonai szempontból már elavult neszmélyi erősség is, melyet véglegesen leromboltak. Maradványait pedig a török kiűzése után újratelepített falu lakossága bontotta tovább, hogy a kövekből lakóházakat, gazdásági épületeket emelhessen.
Neszmély a Google térképeken
Web: www.civertan.hu
További fotók a várról a műemlékem.hu adatbázisában