A népi demokráciák forgatókönyvei
2008. február 19. 15:18
Népfront, kommunista fölénnyel: Albánia és Bulgária
Albániában az 1945 decemberi választáson 93%-ot szerez a népfront. Az 1946 januárjában kikiáltott népköztársaság vezetője, Enver Hodzsa alakít kormányt. Az oroszbarát Bulgária szovjet hadüzenetet kap, bár nem áll fenn hadiállapot. Az 1944-ben alakult Hazafias Front kommunista vezetéssel koalíciós kormányt hoz létre; a parasztpárt és a szociáldemokraták kiválnak a kormányból és a Hazai Frontból. Az 1945 novemberi választásokat nemzetközi ellenőrzéshez ragaszkodva bojkottálják a demokratikus pártok: a népfront 89%-ot szerez. 1945 decemberében a moszkvai nagyhatalmi értekezleten angolszász követelés hangzik el a demokratikus választások érdekében.
Karácsonykor Dimitrov visszautasítja Sztálin azon követelését, miszerint a kormányba két nem kommunista politikust is be kell vonni. 1946-ban új választás: Visinszkijt Szófiába küldik, eszközölje ki, hogy a szovjetbarát bolgár kormány válogathassa ki az ellenzék induló jelöltjeit. Visszautasítják. A kommunista taktika ekkor a terror eszközeihez nyúl: 24 ellenzéki aktivista meggyilkolása, útakadályok, csalás. A Hazafias Front a szavazatok 78%-át kapja. A kormány miniszterelnöke Georgi Dimitrov lesz. 1947-ben a szovjetbarát de parasztpárti Nikola Petkovot kivégzik. Végül 1948-ban létrejöhet az egyesült BKP.
Nemzeti demokratikus reformok: Csehszlovákia
Benest régóta elismerik a nagyhatalmak, a Nemzeti front pedig messze nem áll közvetlen kommunista irányítás alatt. 1945 márciusában Benes szovjet meghívásra érkezik Moszkvába, ahol a londoni emigránsokat egyesítik a moszkvaiakkal. A koalíciót a hazai ellenállókkal együtt hozzák létre. Az 1946 májusi választáson 38% a kommunistáké. Koalíció alakul a szocdemekkel. A miniszterelnök Klement Gottwald, a külügyminiszter a fiatalabb Masaryk, a köztársaság elnöke Benes. Megszervezik a népi milíciát. 1948 februárjában történik a híres fordulat: 12 polgári miniszter lemondással próbálja a kormányfő távozását kicsikarni. A tüntetések közepette a polgárháborútól tartó Benes elfogadja lemondásukat, így hozzájárul a munkáskormányhoz. Masarykot holtan találják ablaka alatt. A májusi választás a Nemzeti Front 88%-os többségét hozza, Benes megtagadja a népköztársasági alkotmány aláírását és lemond. Az új elnök Gottwald, a kormányfő Zápotocký.
Nemzeti demokratikus reformok: Románia
1944 augusztus 23-án sikeres kiugrást hajt végre. A koalíció Gheorghe Gheorghiu-Dej, Maniu és Bratianu körül szerveződik. Moszkovita agitáció kezdődik - tömegtüntetés a kormány demokratizálásáért. A halálos áldozatok miatt lemondatják a kormányt. A Vörös Hadsereg leszereli a román erőket. 1945 februárjában Visinszkij utasítására Groza-t nevezi ki a király. 200 ezer ellenzéki kerül börtönbe. Az 1946 őszi választás az Arcvonal 80%-os többségét hozza. Maniu letartóztatása, Mihály király lemondatása után létrejöhet az RKP - Gheorghe Gheorghiu-Dej vezetésével.
Sztálin saját Jalta interpretációját tette kötelezővé a térségben, mert erre felhatalmazást kapott szövetségeseitől is. Segítette a dolgot, hogy Kelet-Európában olyan hatalmi vákuum alakult ki, melyben nem volt belpolitikai ellensúlya a szovjet befolyásnak - a régi rendszerek túlélőinek - Lengyelország kivételével - nem volt erkölcsi mentségük. 1947 tavasztól 1948 nyaráig a "fordulat évének" nevezett időszakban több lépcsőben valósult meg a proletárdiktatúra. Az antifasiszta koalíció fenntartására vonatkozó elképzelést, és a szocializmusba csak fokozatosan és többirányba vezető utakról szóló nézetet háttérbe szorította a hidegháborús szovjetizáció mintája.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
