Zeneszó mellett vallatta foglyait Paraguay diktátora, hogy az utcán ne hallják sikolyaikat
2020. május 14. 08:28 Czókos Gergő
Gyilkos átverés és a „terror archívuma”
A rezsim talán legismertebb politikai foglyát, a később emberi jogi aktivistaként tevékenykedő Martín Almadát 1974-ben „értelmiségi terroristaként” börtönözték be, miután kritizálta az oktatási rendszert, és felemelte a szavát a tanárok munkakörülményeinek javítása érdekében.
Feleségének, Celestinának nyolc napon át játszották be a telefonba, hogyan üvölt a vallatások során. A feleség néhány nappal később egy, a férje véres ruháit tartalmazó küldeményt kapott, majd pedig egy éjszaka felhívták, mondván: „A felforgató tanár meghalt, jöjjön el a holttestért” – annak ellenére, hogy a férfi életben volt.
Celestina nem sokkal később elhunyt. Hivatalosan öngyilkos lett, Almada azonban meg van róla győződve, hogy a titkosrendőrség végtelenül aljas, lelki terrorja következtében szívrohamot kapott.
1992-ben Almada fedezte fel a „terror archívumát”, amely 700 ezer dokumentumot tartalmazott a dél-amerikai diktatúrák titkosszolgálatainak működéséről, valamint a Kondor-hadműveletről.
Az Egyesült Államok által támogatott jobboldali dél-amerikai diktatúrák titkosszolgálatai ennek keretén belül szorosan együttműködtek egymással, hogy már csírájukban elfojthassanak minden, a hatalom megszerzésére irányuló kísérletet.
Az USA sokáig az antikommunizmus egyik dél-amerikai bástyájáként tekintett Stroessner Paraguayára, ám Jimmy Carter elnökségétől kezdve kezdett megromlani a két ország közötti viszony.
Az ország nemzetközileg üldözött bűnözők menedékévé vált. A háborús bűnösök közül megfordult Paraguayban Eduard Roschmann, a rigai mészáros és Josef Mengele is, de a megbuktatott nicaraguai diktátor, Anastasio Somoza, Auguste Ricord nemzetközi hírű heroindíler és Georges Watin, a de Gaulle elleni 1962-es merényletkísérlet egyik résztvevője is itt lelt menedékre.