Múlt-kor.hu

Zenés vásznon a korabeli Budapest: a budai Vártól a kőbányai telepig

Zenés vásznon a korabeli Budapest: a budai Vártól a kőbányai telepig

2020. július 27. 16:54 Csatári Bence

Sikítozó lányok a Metro Klubban

Sokkal autentikusabb lett viszont az Extázis 7-től 10-ig, amit Kovács András rendezett 1969-ben. Úgy látszik, az eltelt két év és az időközben bevezetett új gazdasági mechanizmus jótékony hatása mélyebb elemzést is megengedett az alkotóknak, miközben az Illés–Metro–Omega „szentháromságon” kívül az akkoriban a hatalom által kevésbé kedvelt Horváth Charlie vezette Olympia együttest és a Tolcsvay-triót is szerepeltették a maguk közegében, a klubjaikban.

A film miliője erősen eltér az addig megszokott táncdalfesztiválok hangulatától, és számot adva a fiatalok szórakozási szokásairól, szokatlan őszinteséggel mutatja be a rendőröket, akik igazoltatták a koncertre igyekvőket a Balaton partján, és még abba is beleszólhattak, hogy mennyi pénz elegendő a szórakozásukhoz. A Síp utca és a Dohány utca sarkán álló kultikus Metro Klub is megjelenik, ahol a lányok sikítoznak és ujjaikat harapdálják, a fiúk pedig ütemesen rázzák a fejüket, miközben Frenreisz Károly – némiképp rácáfolva arra, hogy ők belvárosi úrigyerekek – azt üvölti a mikrofonba, hogy „kettőnk közé a pénz éket ver”.

Az egyik klubban megszólalnak a „finom melódiákhoz szokott” öregek is, akik elítélik a fiatalok szórakozási szokásait, de velük kontrasztban áll Hobo későbbi nyilatkozata, aki az Olympia együttes zenéjére lejtett performanszszerű, ösztönös táncával sokakat megdöbbentett a korabeli nézők közül. A filmben sodró lendülettel árad az Omega zenéje a ferencvárosi Kinizsi utcai klubjukban, ahol az angliai minta alapján akkoriban egyedülálló dekorációval – köztük az együttes tagjainak portréival – díszített termet láthatunk, benne az őrületig felhevült, tomboló közönséggel, amely kórusban üvölti a refrént. Az Omega-koncertre várakozva néhány filmkocka erejéig láthatjuk a Kinizsi utcát is, ahol az immáron vegyes öltözetű, itt-ott már farmerban és bőrdzsekiben is virító fiatalok hosszú, tömött sorokban várnak a bebocsátásra. Na, ilyet nem lehetett látni az Ezek a fiatalokban.

A Várkert Bazár kockás terítős valósága

Mészáros Márta 1970-es, Szép lányok, ne sírjatok! című filmjében is a megfelelő realitással kerültek vászonra, illetve képernyőre az ifjúsági szubkultúrának teret adó helyszínek. Az Illés eltiltása miatt – a BBC-ben nyilatkoztak a hazai klubok áldatlan állapotáról és arról, hogy mennyire értelmetlen a fiúk hosszú hajviseletének tiltása – a Kex és a Tolcsvay-trió játszotta a szerepüket, de érdekes módon a kádári slendrián diktatúra egyik jellegzetességeként a hangzó anyagban megmaradhattak az Illés-számok.

A filmben a klubhelyszínekben, valószínűleg tudatos rendezői húzásként, a befogadóképesség szerinti két véglet jelenik meg. A Metro együttes a Hol az a hely? című számát a Budai Ifjúsági Parkban játssza hatalmas tömeg előtt – a zsúfolásig telt ház itt esetenként 12 ezer embert jelentett –, de érdekes színfoltként azt is láthatjuk, hogyan engednek be ide több ezer fős közönséget egy alig egy-két méter széles kiskapun.

A rend szigorú őrei és a rendezők árgus szemekkel követik nyomon a miniszoknyás lányokat és a hippi kinézetű srácokat, utóbbiak közül a hosszú hajúakat visszafordítják a sorból. A diktatúra lazulását azonban jelzi, hogy már nem öltöny-nyakkendőben jönnek a fiatalok, hanem pulóverben, dzsekiben, és néhányuknak már farmerje is van. A többség pedig – akiket beengedtek – a Várkert Bazár történelmi levegőjét szívva az oszlopsorok mellett vagy a színpad előtt kedvenc együttesük zenéjéért rajong.

Az Ifipark büféjét is kameravégre kapták, a maga szocreál kockás terítős valóságában. A női főhős pedig a korszellemnek megfelelően sokágyas munkásszállón lakik, ahová úgy surran be udvarlója, hogy elvigye vidékre. A koncerthelyszínek másik véglete a Syrius együttes családias légkörű koncertjében érhető nyomon a legendás hírű angyalföldi Csanády utcai klubjukban, ahol elvont zenét hallgathat a földön ülő, alig százfős vájt fülű közönség. Mindkét zenei helyszínnek mintegy ellenpontjaként Zalatnay Sarolta a Tolcsvay-trió kíséretében úgyszintén megjelenik a filmben egy hatalmas prérin eszkábált színpadon.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Zenés vásznon a korabeli Budapest: a budai Vártól a kőbányai telepig

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra