Vita kerekedett Napóleon halálának 200. évfordulója körül Franciaországban

2021. március 11. 10:29 MTI

„Természetesen lesz megemlékezés [Emmanuel Macron] köztársasági elnök részvételével” – mondta a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón egy újságírói kérdésre Gabriel Attal kormányszóvivő. Annak mikéntjéről azonban majd később kíván tájékoztatást adni az elnöki hivatal – tette hozzá.

A száműzetését követően Szent Ilona szigetén 1821. május 5-én meghalt Bonaparte Napóleon „történelmünk jelentős személyisége”, akire „tágra nyílt szemekkel kell tekinteni, beleértve azokat a pillanatait is, amelyek nehezek lehettek, és azokat a választásait, amelyek ma már vitathatónak tűnnek” – fogalmazott a kormányszóvivő.

Emmanuel Macron, aki számos emlékezetpolitikai eseményen vesz részt és mond beszédet, illetve rendszeresen megemlékezik történelmi személyiségekről, egyelőre semmilyen jelét nem adta annak, milyen módon kíván részt venni a bicentenáriumi rendezvényeken.

Napóleon halálának megünneplése az elmúlt hetekben heves közéleti vitát váltott ki, miután sokan a polgári Franciaország megteremtőjeként tekintenek rá, miközben az 1799 és 1815 közötti 15 éves hatalomgyakorlása miatt a francia történelem egyik legvitatottabb alakja.

Elisabeth Moreno, a nők és férfiak közötti egyenjogúságért felelős kormánytag vasárnap egy interjúban az egyik legnagyobb nőgyűlölőnek nevezte Bonaparte Napóleont, aki szerinte „jóllehet a francia történelem egyik nagy alakja”, a nevéhez fűződik „a rabszolgaság helyreállítása” is.

A legtöbb megemlékezést a császár szülővárosában, a Korzika szigetén található Ajaccióban tervezik, amelyek között szerepel Napóleon holtteste 1840-es Párizsba szállításának kosztümös rekonstruálása is.

A bicentenárium kiemelkedő eseményének ígérkezik a párizsi La Villette park kiállítócsarnokában április 14-én megnyíló nagyszabású Napóleon-kiállítás több intézmény (Hadtörténeti Múzeum, Louvre, Versailles, Malmaison, Fontainebleau és Bois-Préau kastélymúzeumai, valamint a Napóleon Alapítvány) együttműködésével.

A korzikai olasz családban született Bonaparte Napóleon a francia forradalom tisztjéből 1799-ben lett első konzul, majd 1804 és 1814 között, majd 1815-ben három hónapig Franciaország császára volt.

Másfél évtized alatt teljesen átalakította Franciaországot: centralizált közigazgatást épített ki, a megyék élére prefektusokat állított, polgári törvénykönyve (Code civil) módosításokkal ma is hatályban van, és világszerte átvették, Európa nagyobb részébe Napóleon seregei vitték el. Intézkedett a központi bank felállításáról, szigorú adórendszert vezetett be, konkordátumban rendezte az állam és egyház kapcsolatait.

A zseniális hadvezér sorra verte meg az ellene összekovácsolt újabb és újabb koalíciókat, győzelmet aratott Ulmnál és Austerlitznél (1805), Jénánál (1806), Friedlandnál (1807), Wagramnál (1809). 1807-ben Nagy-Britannia (amely ellen 1803-tól kontinentális zárlatot rendelt el) és Portugália kivételével minden európai ország szövetségese vagy vazallusa volt, egy-egy testvére ült a holland, a vesztfáliai, a spanyol és a nápolyi trónon. 1809-ben Ausztriába is bevonult, Győrnél „mellékesen” szétverte az utolsó magyar nemesi felkelést.

Élete legnagyobb hibáját akkor követte el, amikor korábbi szövetségesét, Oroszországot megtámadta, majd Spanyolországban is legyőzték. A trónra történt visszatérése után utolsó csatájában Waterloonál szenvedett vereséget, és négy nappal később, 1815. június 22-én másodszor is lemondott a trónról.