Visszanyert ragyogás: a geszti Tisza-kastély útja a megújulásig
2024. november 25. 13:05 Múlt-kor
Babilonnak hívták a helyiek a Tiszák geszti kastélyát, ami a századfordulón nemcsak családi otthon, hanem a magyar politikai élet központi helyszíne is volt. Az 1761 óta a Tiszák tulajdonában lévő geszti uradalomban először egy kisebb barokk kúria épült, amit a későbbiekben többször bővítettek. Az átalakításoknak köszönhetően az 1900-as évek elejére modern arisztokrata lakhellyé vált. A 20. század viharai azonban nem kímélték a kastély épületét, amely az elmúlt évek felújításainak köszönhetően nyerte vissza régi fényét.
A grófi címet is szerző Tisza család a felmenők örökségét őrizve szépítette a kastélyt, amely két magyar miniszterelnök, Tisza Kálmán és Tisza István otthonául is szolgált. Utolsó lakója Tisza Kálmán Lajos volt, aki 1944 őszén hagyta el a kastélyt, és családjával külföldre menekült.
A kerti lakot, amelyben Arany János 1851-ben fél évig élt, majd 1852-ben még néhány hónapig vendégeskedett, amikor a család legkisebb gyermekét tanította, a szovjet hadsereg tankkal rombolta le a háború végén, de a megszállás súlyos nyomott hagyott a kastély berendezésén is. Bútorait széthordták, a könyvtár gazdag gyűjteményéből pedig máglyákat raktak. Az eredeti berendezési tárgyak közül nagyon kevés vészelte át a pusztítást, ezek egy részét a gesztiek őrizték meg. Tisza Kálmán miniszterelnök íróasztala a református egyház tulajdonába került, és 1945-től a geszti parókián vigyáztak rá. Háborús csapás ugyan nem érte az épületet, így szerkezetében nem keletkezett nagyobb kár, azonban belső fényét teljesen elveszítette.
A világháborút követően államosított kastélyban diáküdülő működött. Később a nagyszalonból, kisszalonból és pipázóból kialakított díszteremben csirkéket neveltek, több helyiséget magtárnak használták, az 1950-es évektől pedig a művelődési ház és a község iskolája működött a romló állapotú épületben. A következő évtizedek lassú pusztulása után a rendszerváltás új fejezetet nyitott a kastély életében, az önkormányzati tulajdonba kerülő épület felújítására azonban még várni kellett. A három éven át tartó rekonstrukciós munkálatok a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) közreműködésével, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében valósultak meg.
A kastély ennek köszönhetően mára régi fényében ragyog. A 2024. június 4-én tartott ünnepélyes megnyitón Lázár János építési és közlekedési miniszter, a felújítás kormánybiztosa elmondta: „Geszt és a Tiszák otthonának és életének megismerése által érthetjük csak meg a 19. és 20. századot, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a mai időkben eligazodjunk. A 100 évvel ezelőtti események a mindennapjainkat befolyásolják.”
Oláh Zsanett, a NÖF ügyvezetője pedig így nyilatkozott a rekonstrukció további céljairól: „A fenntarthatóságot szem előtt tartó hasznosítási koncepciónk központi eleme a helyi közösségek minél szélesebb körű bevonása a felújított épület mindennapi életébe, a térségi munkaerő alkalmazása és a helyi kistermelőkkel, szolgáltatókkal való szoros együttműködések kialakítása.”
A kastély a gesztiek büszkesége, ma múzeumként és kulturális központként működik, ahol a helyieken kívül várják a távolabbról érkező látogatókat is. Akik szeretnék megismerni a Tisza család és a kastély regénybe illő történetét, azok számára a modern múzeumi eszközökkel megalkotott kiállítás biztosít kitűnő lehetőséget. Az épületen felül megújult a kastélykert és a park is, ahol az Arany Jánosról elnevezett Vendégházban szállhatnak meg a látogatók. (X)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
