Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Véres jelenetekkel igyekeztek elrettenteni ellenfeleiket a rómaiak

2018. május 14. 18:13 Múlt-kor

Római „propaganda” élénk sárga, piros és fehér színekben festett nyomait találták meg tudósok a Skóciában található Antoninus falán. A rómaiak minden valószínűség szerint a faltól északra élő népek elrettentésére festettek véres csőrű római sasokat és lefejezett barbár holttesteket a fal északi oldalára.

<

A képeket latin feliratok mellé készítették faragott kőtömbökön, ottlétük nyomait nemrég fedezték fel röntgen- és lézersugaras technikákkal. Míg a tömbök ma egyszínű szürkéknek tűnnek, a kutatók azt remélik, digitálisan rekonstruálni tudják a képeket olyanra, amilyenek 2000 évvel ezelőtt lehettek.

Antoninus falát a rómaiak a Kr. u. 2. században építették Antoninus Pius császár parancsára, 64 kilométer hosszan nyúlik el Skócia két mélyen beugró tengeri öble, a Firth of Forth és a Firth of Clyde között. Volt olyan időszak, amikor akár 7000 embert is állomásoztattak a fal mentén, amely a Római Birodalom legészakabbi kiépített védműve volt. 20 évvel építésének elrendelése után azonban Róma csapatai már kénytelenek voltak elhagyni itteni állásaikat.

Dr. Louisa Campbell, a Glasgow-i Egyetem régésze röntgensugaras és lézeres technológia segítségével elemezte a fal maradványait, amikor felfedezte annak színes múltját. Szerinte az élénk színekkel festett kövek az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő falon propagandaként szolgálhattak a helyi közösségekkel szemben. „A nagyközönség megszokta már, hogy unalmas szürkében, krémszínűben és – a márvány esetében – fehérben látja ezeket a faragványokat, így viszont nem kapja meg azt a hatást, amilyennel a 2000 évvel ezelőtti római és helyi emberekre lettek volna” – mondta. Azt is elárulta, az általa vizsgált minták közül „sok tartalmaz kitűnően faragott harccal, vallásgyakorlással és építészettel kapcsolatos jeleneteket.

A falba ágyazott kőtömbök, amelyeket „távolságköveknek” is neveznek, egykoron sárga és vörös által dominált színpalettával voltak díszítve. Pirosak voltak rajtuk a katonák köpenyei, a zászlók, és az ellenségeik kiontott vére. Dr. Campbell elmondta: „A távolságkövek árulják el, hány lábnyi falat épített az adott légió, és a kővel hűséget fogadnak Antoninus Pius császárhoz. A faragványok egyedülállóak, kizárólag Antoninus falán találhatók meg, és a legjobb állapotban fennmaradt példányai a rómaiak határ menti szobrászatának. A fal fontos pontjain voltak abba beleillesztve – vélhetően a megerősített átkelési helyeknél – a vizuális hatás maximalizálása érdekében.”

Dr. Campbell az Antoninus falánál ismert 19 római távolságkő mindegyikét tanulmányozta, köztük a két leghíresebbet: az 1694-ben talált Summerston-tömböt, és az 1868-ban Falkirk közelében talált Bridgeness-tömböt is. A Summerston-tömb, amely Glasgow közelében egy szántóföldből került elő, egy fej nélküli keltát ábrázol egy csatamezőn. A rég lekopott festék maradványainak gondos elemzése után Dr. Campbell azt mondja, nyakának mindkét vége bíborvörösre volt festve, a vért ábrázolandó. Az ugyanezen tömbön található római sas csőre vélhetően szintén véresre volt festve. A kövön olvasható felirat a következő: „Caesar Titus Aelius Hadrianus Antoninus Augustus Pius, országa atyja számára építette Augustus második légiója 3666 és fél lépés távolságon.”

A tömb bal oldalán lévő panel a szárnyas Victoria istennőt ábrázolja, eredetileg sárgára festett ruhában babérkoszorút tartva. A jobb oldali panelon a római sas egy bakkecske hátán ül, amely egy fogoly felett áll. „Azt mondanám, a sas csőrén található vörös azt jelképezi, Róma az ellenségei húsából lakmározik” – mondta Dr. Campbell. Két különböző műszert használt a kövek elemi és ásványi összetételének megállapítására. Az egyik egy röntgenes fluoreszkálás-szkennelő, a másik egy Raman-spektroszkópia néven ismert rendszer. Ezek segítségével tudta megállapítani, hogy a festékek természetes alapanyagokból készültek, és főként pirosak és sárgák voltak. Mindkét festék tartalmazott okkert, a piroshoz került még a realgár nevű ásvány és a festő buzér nevű növényből kinyert festékanyag is. A sárgákat készítették auripigment nevű ásványból is, míg a kontrasztot adó fehéret ólomból.

„Az ikonográfia által ábrázolt jelenetek igen szemléletesen jelenítik meg Róma erejét és hatalmát” – mondta Dr. Campbell. A projektet részben a Historic Environment Scotland (HES) örökségvédelmi szervezet finanszírozta, amely célul tűzte ki egy eredeti színeiben pompázó távolságkő rekonstrukcióját. Patricia Weeks, az Antoninus falával kapcsolatos projektek koordinátora a HES-nél, elmondta: „Az, hogy tudjuk, hogyan használták a rómaiak a színeket a történetmeséléshez, hatalmas előrelépést jelent e faragványok megértéséhez.” Ha a HES további pályázati pénzt tud folyósítani, Dr. Campbell szerint az egyik eredménye a fal eredeti, színes kinézetének digitális és fizikai rekonstrukciója lesz.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Véres jelenetekkel igyekeztek elrettenteni ellenfeleiket a rómaiak

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra