Vér és dekadencia: Róma nyolc leghírhedtebb uralkodója
2018. szeptember 6. 09:28 Múlt-kor
Marcus Aurelius Antoninus (Heliogabalus vagy Elagabalus), a deviáns (uralkodott Kr. u. 218-222)
Heliogabalus neve papi tevékenységéből származik: a mai Szíria területén, Emeszában töltötte ifjúkorát, ahol felvette az örökletes papi tisztséggel a helyi napisten, El-Gabal nevét is, amely a görög nyelvben – Héliosz napistenre gondolva – Héliogabalosz lett, amelynek latin formája a Heliogabalus. Másik, egyenesen a latinba átvitt variánsa az Elagabalus. Septimius Severus feleségének rokona volt, aki családja támogatásával, még kamaszként Macrinus kihívójaként lépett fel Caracalla meggyilkolása után.
Miután családjával és a hadsereg egy részével megbuktatta Macrinust és helyébe lépett, megkísérelte El-Gabal istent bevenni a római panteonba, Sol Invictus néven. Ennek során szándékosan megsértette a római erkölcsi és vallási értékeket, hogy mutassa elkötelezettségét a napisten kultusza iránt. Körülmetéltette magát, a Palatinus-dombon felállíttatott egy Emeszából hozatott kúp alakú meteoritdarabot, amely a napistent jelképezte, továbbá feleségül vette a legfőbb Vesta-szüzet, ami a rómaiak szemében halálbüntetést érdemlő kihágás volt.
A római lakosokat tovább hergelte szexuális életével – egy sor feleség mellett, akiktől mind hamar elvált, nyíltan tartott több férfi szeretőt is, időnként pedig prostituáltnak öltözve illegette magát palotájában és a városban is. Több történész szerint mai szemmel nézve Heliogabalus transzszexuálisnak nevezhető.
A történetírók kevés jót írtak uralmáról, és a római polgárok, valamint saját praetorianus gárdája türelme is idővel elfogyott. A hatalomra juttatását biztosító nagyanyja (Septimius Severus sógornője) szervezésében az őt támogató édesanyjával együtt meggyilkolták. Halálakor mindössze 18 éves volt.