Múlt-kor.hu

Veleda, a germán papnő, aki térdre kényszerítette a rómaiakat

Veleda, a germán papnő, aki térdre kényszerítette a rómaiakat

2019. július 25. 08:37 Múlt-kor

Veleda nemcsak megjósolta népe győzelmét Rómával szemben, de istenként is tisztelték, tulajdonképpen egyszerre volt papnő, jós és lázadó vezető. Kr. u. 69-70 körül határozta el, hogy sikerre viszi a mai Északnyugat-Németország területén élő bructeri törzseket a birodalom ellen. Róma erőfeszítése a germán területek bekebelezésére sok nehézséget okozott a törzsnek és a rómaiaknak egyaránt a hosszú évtizedek során. Germanicus hadvezér folyamatosan csapásaival sújtotta a teutoburgi erdő körüli térséget, ahol a bructeri nép Kr. u. 9-ben az ellenséges haderő több mint tíz százalékát lemészárolta. Germanicus végül sikeresen megtörte ellenállásukat.

Kr. u. 69-ben, Nero császár öngyilkosságát követően Rómában belháború alakult ki, melyet a germánok a lehetőségekhez mérten ki is használtak. Gaius Julius Civilis germán származású római hivatalnok már generációk óta a birodalomban élt birtokolva a római polgárjogot. A principátus császárai viszont kevésbé fogadták el a betelepült törzsek részvételét a közügyekben, elképzelhető, hogy ez vezetett Civilis fegyveres fellépéséhez Róma ellen. A bructerik beléptek a konfliktusba és Civilist támogatva megsemmisítettek számos légiót. A sikert követően Civilis egy foglyul ejtett szenátort, Munius Lupercust küldte ajándékba szövetségesének, Veleda papnőnek, a bructeri törzs vezérének, habár a tisztviselő még az odavezető úton elhunyt. Helyette egy római hadihajóval kívánt kedvében járni, amelyet emberei a Lupia folyó vizére bocsátottak ajándék gyanánt, így lett egyre erősebb a germán népek közti szövetség Róma ellen.

Veleda, mint jövendőmondó

Veleda tevékenységét a római történetíró, Tacitus is említi, aki úgy jellemezte a nőt, mint a bructeri törzs szüzét, aki komoly hatalmat gyakorolt népe felett. Valószínűleg nem is túlzott, hiszen az a tény, hogy nőként értékes ajándékokat kapott Civilistől szövetségéért cserébe, rámutat uralmának elismerésére is. Törzse profetikus és isteni erőt tulajdonított neki a történetíró szerint, minden bizonnyal neve is innen eredt. Egyrészt lehetséges, hogy a kelta veleta (vagyis próféta) szó latin változatát hordozza, másrészt elképzelhető, hogy a germán eredetű waldon szóból származik, melynek jelentése „erőt birtokló.” Továbbá a történetíró munkájából tudjuk azt is, hogy a papnő állítólag megjósolta Civilis Kr. u. 69-ben kivívott sikerét, melynek következtében a római hadsereg komoly veszteségeket szenvedett el.

Prófétából döntőbíró

Veleda képességei nem kizárólag természetfeletti erőre korlátozódtak, hiszen azáltal, hogy Civilis támogatása mellett döntött, a germán fölényre billentette a mérleg nyelvét, ráadásul közreműködött a római alapítású Colonia (Köln) lakói és a tencter törzs közti ellentét megoldásában is. A többi germán nép szintén mélyen tisztelte, úgy értékelték Veledát, mint a germán törzsi egység kovácsát, ám ő ennél tovább kívánt lépni isteni mivoltát hangsúlyozva. Istenségként elutasította, hogy a halandók kéréseit, folyamodványait ő maga hallgassa meg, így egy rokonát jelölte ki e feladatra, aki közvetített közte és népe között, ő maga pedig egy toronyban, alattvalóitól elzárkózva uralkodott.

Idegenkedés egy női vezetőtől

A nőnemű vezetők nem mindenhol voltak széles körben elfogadottak, mint például a Britanniában élő Boudica királynő, Veleda kortársa sem. Következtetésként talán Tacitus leírása sem fedi maximálisan a valóságot, miszerint a törzsek teljes mértékben alávetették magukat hatalmának. Amellett, hogy talán a germánok nem mindegyike fogadta lelkesen női vezetőjét, a rómaiak szintén nem szimpatizáltak Veledával, mint lehetséges tárgyalópartnerrel. Elküldték Civilishez és Veledához Quintus Petillius Cerialis hadvezért, hogy szemmel tartsa őket, illetve felajánlja a folyamatosan fennálló konfliktusban a megadás lehetőségét.

Vesztesek és győztesek

Cerialis meghiúsult próbálkozását követően Rutilius Gallicus, egy másik római hadvezér fegyvert fogott a germánok ellen, akiket csatáról csatára legyőzött. A Kr. u. 70-es évek végére a rómaiak gyakorlatilag megtörték a batavi és bructeri törzsek lázadásait, amiről Statius ókori költő gyűjteménye tudósít. A Silvae című munkájában Gallicus dicsőítése mellett Statius beszámol arról, is, hogy a hadvezér fogságba ejtette Veledát. Az uralkodónő további életéről Grant Parker, ókori latin irodalmat kutató professzor felfedezéséből értesülhetünk, mely szerint Veleda Ardea városának templomában folytatta tevékenységét, mint papnő. Ez a megoldás az ellenfélnek is előnyös volt, hiszen egyrészt szemmel tarthatták, másrészt, saját javukra használhatták fel a nő állítólagos természetfeletti képességét. A germánok elveszett vezetőjük helyére Cassius Dio szerint egy Ganna nevű szűz nőt állítottak, aki Domitianus császárnak hűbéresküt tett, hogy a Római Birodalom egy darabját otthonukként élvezhessék.

Veleda, a germán papnő, aki térdre kényszerítette a rómaiakat

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz: Forró magyar őszök

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra