Végre egy jó kísérlet: kifejezetten érdekes lett az új történelemtankönyv
2015. június 23. 11:35
Fejlesztő hatású, teli újdonságokkal
Üdvözlendő, hogy bár a 11. évfolyamnak szánt tankönyvben továbbra is a politika- és hadtörténeti megközelítés dominál, a szerzők a fejezetek többségében arra is kitérnek, hogy egyes történelmi események és folyamatok hogyan befolyásolták az emberek mindennapjait. A modern tudomány, kultúra és életmód taglalásának pedig például külön fejezetet szenteltek.
Bár a forrásoknál sok esetben hoznak naplórészleteket, visszaemlékezéseket, levelezéseket példaként, a szemelvények túlnyomó részét törvény-, rendelet- és határozatszövegek teszik ki, amelyek segítik az arra fogékony tanulók történelmi gondolkodásának kialakulását, arra viszont nem alkalmasak, hogy közelebb hozzák a tantárgy iránt közömbös diákokhoz a történelmet.
Ezt ellensúlyozza azonban, hogy a könyv tele van képekkel, valamint érdekes, színes, az adott történelmi korszakhoz tartozó alaptudást kiegészítő információkkal. Valószínűleg a középiskolás oktatáson átesett felnőtteknek is csak kis százaléka van tisztában például azzal, hogy az 1848-49-es magyar szabadságharc alatt tevékenykedő katonaorvosok elsőként használták az altatást harci körülmények között, vagy, hogy Picasso világhírű, Guernica című képét a szorító határidő miatt egy torreádor halálát bemutató, félkész festménye átdolgozásával alkotta meg (ezért van egy bika és egy ló is a képen).
A tankönyv szemmel láthatóan törekszik a modern kor követelményeinek való megfelelésre. A Rá@dás néven futó, a törzsanyagot online elérhető szemelvényekkel kiegészítő rovata jó kezdeményezés, és a szerzők az egyes fejezetek végén többször is javasolják, hogy a diákok bizonyos témáknak nézzenek utána az interneten. Bár az új média nyújtotta lehetőségeket talán jobban ki lehetne használni, az ebbe az irányba tett lépések mindenesetre ígéretesek.
Külön említést érdemel a Történészszemmel című rovat is, amely izgalmas, eddigi tankönyvekben kevésbé, vagy csak rendkívül felületesen érintett témák (a háború hatása az orvostudomány fejlődésére, feminizmus, amerikai rabszolgák helyzete, Meidzsi-restauráció, alkoholtilalom, ír kérdés stb.) segítségével igyekszik fejleszteni a tanulók történeti gondolkodását. A fent említett blokk mellett az egyes tankönyvfejezetek végén található kérdések is lehetőséget adnak a vitára, fejlesztik a gyerekek problémamegoldó képességét.
A tananyag megértését nagyban segítik a nemzetközi politikai összefüggéseket, hatalmi törekvéseket, történelmi folyamatokat ábrázoló, a tankönyvben meglehetősen nagy számban elhelyezett színes térképek. Ugyancsak ezt a célt szolgálják az összehasonlító – például a parlamentáris demokrácia, a hivatásrendi állam és a modern diktatúra, vagy Trockij és Sztálin ideológiája közötti különbségeket szemléltető táblázatok és többek között a gazdasági világválság bonyolult folyamatának értelmezését segítő, vagy a revíziós törekvések sokszínűségét bemutató – ábrák, diagramok és adatsorok is.
A korabeli Magyarország helyzetét nemzetközi összehasonlításban szemléltető vizuális elemek, mint például a magyarok és a nyugati polgárok életszínvonalának különbségeit bemutató statisztikai ábrák, vagy a numerus clausus kapcsán az európai zsidóság egyetemi oktatását korlátozó rendelkezéseket ábrázoló térkép szintén közelebb vihetik a diákokat a távoli korok megértéséhez.
A tizenegyedik évfolyamnak készült kísérleti történelemtankönyv Történészszemmel című rovatának Budapest ostromáról szóló szemelvénye
A tankönyvekben sajnos benne maradtak ügyetlenül megfogalmazott mondatok is, valamint kisebb pontatlanságok (bár az usztasáknak kétségkívül nagy szerepük volt Sándor jugoszláv király meggyilkolásában, a merényletet nem a horvát szélsőjobboldali csoport, hanem egy macedón terrorszervezet tagja követte el), de ezek nem zavarják meg az összképet.
Bár sokan attól féltek, hogy a tankönyvek a jobboldal történelemszemléletét fogják tükrözni, a szerzők igyekeztek a történészek és értelmiségiek között általában éles vitát kiváltó témákat (őszirózsás forradalom, Károlyi Mihály szerepe, tanácsköztársaság, Horthy-korszak, holokauszt) tárgyilagosan bemutatni. Egyes szövegrészletek persze vitára adhatnak okot (a zsidó származású politikusok tanácsköztársaságban játszott szerepének taglalása, Kamenyec-Podolszkij Rá@dás rovatban való tárgyalása, Horthy magyar zsidóság deportálásában játszott szerepének értékelése), a kurzustankönyv bélyeget még a legérzékenyebb témákat taglaló kísérleti tankönyvekre sem lehet rásütni.
A diákok olvashatnak a Horthy-korszakban a vidéki Magyarországon elrendelt nyílt szavazásról, amely Európában már sehol sem volt példa, emellett a szerzők számot vetnek a rendszer politikai berendezkedésének autoriter jellegével, a magyar zsidóság deportálása kapcsán pedig kitérnek a magyar kormány, valamint a csendőrség szerepére is.
Bár örömteli, hogy szerzők kiemelték a nyilasok 30-as évek végi megerősödésének a kormánypolitikára gyakorolt hatását, ez esetben azonban talán kissé túlzásba estek: a tanulóknak a tankönyvet olvasva az lehet a benyomásuk, mintha a jelzett korszakban a magyar politikai vezetés egyetlen célja a nyilasok visszaszorítása lett volna. Továbbá vannak rosszabbul sikerült térképek is, mint például a Köztes-Európa két világháború közötti etnikai viszonyait szemléltető térkép, amelynél a határvonalak jelölve vannak, az egyes államok nevei azonban nem, amely meglehetősen átláthatatlanná és értelmezhetetlenné teszi a térképet.
A kísérleti tankönyvek persze nem hibátlanok, de szép grafikai kivitelezésüknek, szemléletes térképeiknek, izgalmas témákat boncolgató, újszerű rovataiknak, és nem utolsó sorban a többek között tananyagfejlesztőként bevont Paksa Rudolfnak, valamint a munkához tudományos szakértőként hozzájáruló ifj. Bertényi Ivánnak köszönhetően garantált magas szakmai színvonaluknak köszönhetően a diákok többsége valószínűleg szívesen fogja majd kézbe venni a példányokat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
