Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
2024. április 12. 09:05 Múlt-kor
Ókori doktorok
A koponyalékelés metódusa fennmaradt az ókori kultúrákból is. A négyezer éves, Smith-papirusz néven ismert egyiptomi szövegben például a következő szerepel:
„Először is borotváld le a beteg haját egy éles, lapos kővel, míg a segéded megélezi a többi követ. Ha lehetséges, itasd le a beteget, majd végy magadhoz hat erős férfit, hogy lefogják, amíg átvágod a bőrt és lyukat kalapálsz a koponyába. Gyorsan hajtsd végre a műveletet és ne törődj a páciens kiáltozásával. Sárral, vagy szorosan odakötözött fakéreggel fedd le a lyukat.”
Végső tanácsként hozzáteszi, hogy a remény a legjobb orvosság.
Nemcsak az egyiptomiak, hanem az ókori görögök is foglalkoztak az aggyal. Az i. e. 460 körül született Hippokratész volt az első, aki a fejsérüléseket megfigyelve arra jutott, hogy az agy két fele képes a független működésre.
[galeria_kep_41749]
Ebből kifolyólag nagy pártolója volt a trepanációnak is, habár azt is előrelátta, hogy a tudomány képes lesz majd ennél hatékonyabb beavatkozásokra is. Az i. sz. második században élt Galénosz évszázadokig meghatározta az orvostudomány metodikáját. Amikor Rómában élt, megkapta a lehetőséget, hogy a Colosseum gladiátorait kezelje.
A tapasztalatait később összefoglalta, műve kéziratainak másolatai pedig a középkori Európában is fennmaradtak. Több növényi altatószerrel is kísérletezett, így a nadragulyával, a csattanó maszlaggal, a mákkal vagy éppen a mandragórával.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
