Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
2024. április 12. 09:05 Múlt-kor
Újkori lépések
Bár mind az eszközök, mind a technológia fejlődött a középkorban és az újkorban, valójában a betegségek természetéről sokáig igen keveset tudtak. Louis Pasteur fedezte fel, hogy a különböző műtéteket követő üszkösödésért mikroorganizmusok a felelősek. Az ő újításainak köszönhetően alakult ki az antiszeptikus sebészet, ami lényegesen csökkentette az operációkon átesett betegek halálozási arányát.
A baktériumok ellen karbolsavat használt, valamint a kezét, az eszközöket és a kötéseket is megtisztította, valamint leszámolt azzal a gyakorlattal, hogy utcai ruhában végezték el a műtéteket. A következő évtizedekben a műtéti ruházat komoly fejlődésen ment keresztül.
18. századi trepanáló eszköz
Ezzel párhuzamosan a 19. század elhozta az altatásban alkalmazott szerek forradalmát is. A korábbi évszázadokban mindig problémát okozott a betegek altatása, a technika fejlődésével pedig egyre több anyaggal kísérleteztek. A korábbi évszázadokban az alkoholt kiszorították az ópiumszármazékok, de egyik sem felelt meg igazán a műtéti céloknak.
Próbálkoztak a kéjgázzal, dietil-éterrel, kokainszármazékokkal, morfiummal és még hipnózissal is. Ezekkel a szerekkel többféle probléma is akadt. Egyfelől az adagolásuk kiszámíthatatlan volt, a felsorolt anyagokat könnyen túladagolhatták. A másik gondot a mellékhatások jelentették. A műtét alatti hányást, vagy a beavatkozást követő függőséget el kellett kerülni.
A század folyamán ezért szép lassan kifejlődött a professzionális aneszteziológia, amely összegyűjtötte, rendszerezte és alkalmazta a műtéti tapasztalatokat, így az egyes műtétekhez, például a koponyán történő beavatkozásokhoz is egyre nagyobb eséllyel választották ki a megfelelő szereket. Az is igaz, hogy az agy működését még nem ismerték eléggé, így előfordult, hogy a műtétek után, a felépülés ellenére, váratlan mellékhatások léptek fel, mint például a részleges amnézia, vagy a jelentős személyiségváltozás.