Múlt-kor.hu

Váratlanul sok leletre bukkantak Szolnok egykori várának feltárása közben

Váratlanul sok leletre bukkantak Szolnok egykori várának feltárása közben

2019. augusztus 28. 14:13 MTI

Több tízezer lelet került elő az egykori szolnoki vár területén, azaz a Szolnoki Művésztelepen a 2017 októberben kezdődött és a közelmúltban lezárult régészeti feltáráson - közölte a feltárásvezető régész kedden a helyszínen tartott beszámolón.

Kertész Róbert elmondta: nem számítottak ilyen jelentős leletekre. Példaként említette, hogy többek között azonosították az Árpád-kori várat nyugat felől övező vizes árkot, amelynek legalsó szintjéről a Vatya-kultúra cseréptöredékei kerültek elő. Ebből lehet következtetni arra, hogy az ispáni várnak bronzkori előzménye volt- mondta.

Emellett a késő Árpád-kori rétegben, hat méter mélyen egy pontkörökkel díszített bronz lófigurára bukkantak, fején madárral, amely egy két részből álló lakat egyik fele volt. Hozzátette: Magyarországon nincs több ilyen tárgy.

Ezen kívül részlegesen feltártak egy nagyméretű, 16-17. századi oszmán palotaépületet. Az egyik szoba padlóján találtak egy rézből készített sárkányplasztikát, amely minden bizonnyal egy kardhüvelyt díszíthetett és a Közel-Keletről származik.

A kiégetetlen agyagtéglákból emelt épület Magyarországon egyedülálló, hasonlók Anatóliában és a Balkánon voltak.

Előkerült például egy 11.századi oszlopfő-töredék is - számolt be, hozzátéve: a tatárjáráskor elpusztult a templom és ezt a kőfaragványt átalakították szenteltvíztartóvá, ennek találták meg egy töredékét. Legjobb analógiái a székesfehérvári királyi bazilikából származnak.

Emellett aranypénz, izniki fajansz és kínai porcelán is előkerült a földből, valamint tömegtermékeket - edényeket, fazekakat, kályhaalkatrészeket- is találtak.

Kertész Róbert kiemelte: Szolnok legkorábbi épülete pillanatnyilag a feltárás során előkerült, a 16. század közepén épített, a királyi végvár időszakához kapcsolódó, 25-ször 9,6 méteres, főként kőből faragott, eredetileg kétszintes kaszárnya.

A törökök által is használt masszív épület 75-80 centiméter széles falai helyenként több mint három méter magasan megmaradtak, legmagasabb fala mintegy négy méter magas - mondta.

Az alagsorban a raktárak, a felső szinten - ami nem maradt meg - a katonák szálláshelyei voltak. A szolnoki váron belül sánccal vették körbe az épületet, ez is bizonyítja, hogy fontos objektumról van szó.

Kertész Róbert kitért arra, hogy a terepkutatások lezárultak, a leletek feldolgozása tíz-tizenöt évig tart. Igyekeznek minél több információt összegyűjteni: a debreceni egyetemről geológusok kőnyersanyag-vizsgálatokat végeznek, a geológiai forrását kutatják a köveknek.

A szegedi egyetemről érkezett téglakutató szakemberek pedig azt fogják megállapítani, hogy mikor égették ki a téglákat.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere elmondta: a Modern városok program keretében - részben a Terület- és Településfejlesztési Operatív (TOP) támogatásával - összesen 2, 5 milliárd forintból újul meg a Szolnoki Művésztelep. Ezen felül csaknem 900 millió forintot kaptak a kormánytól a kaszárnyaépület műemléki helyreállítására és bemutatására.

A támogatásnak köszönhetően egy 100 négyzetméteres, teljes egészében alápincézett épületrészt alakítanak ki, amelyben a kaszárnyaépület maradványait mutatják be a nagyközönségnek.

Az épületmaradvány nemcsak Szolnok városa számára jelent értéket, mert az Alföldön hasonló méretű 16. századi épület nem található a templomokat leszámítva - tájékoztatott.

Hozzátette:a 115 éves Szolnoki Művésztelep fejlesztésének célja a meglevő művészeti és kulturális tevékenységekhez szükséges infrastruktúra biztosítása a műtermek, művészlakások és alkotóterek felújításával, de rendezvényteret, látványműtermeket, stúdiókat és parkolókat is kialakítanak.

Váratlanul sok leletre bukkantak Szolnok egykori várának feltárása közben

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz: Forró magyar őszök

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra