Valójában életveszélyes volt Benjamin Franklin híres kísérlete

2024. január 17. 20:20 Múlt-kor

Benjamin Franklin hivatalosan csak két éven át koptatta az iskolapadot. Tíz éves korában már apja műhelyében dolgozott, majd két év múlva bátyja nyomdájában tevékenykedett. Itt szeretett bele a betűkbe: tulajdonképpen mindent, amit csak el lehetett olvasni a nyomdai munka mellett, azt elolvasott.

Tizenöt évesen már egy újságban publikálta cikkeit álnéven. Tizenhét esztendős korában Philadelphiába költözött, és pár év múlva, 1728-ban már egy nyomda társtulajdonosaként kereste a kenyerét. Nem sokkal később laptulajdonos lett.

A Pennsylvania Gazette és a Poor Richard’s Almanach című folyóiratai nagy népszerűségnek örvendtek. Almanachjából több, mint tízezer példányt tudott értékesíteni, amivel képes volt megteremteni anyagi függetlenségét. Az 1740-es évek végére a sikeres nyomdász üzletember és lapkiadó Benjamin Franklin hátat fordított az üzleti életnek, és a tudomány felé fordult.

Benjamin Franklin otthonában

Számos találmánnyal gazdagította az emberiséget: hangszert és üvegharmonikát készített, kályhát tervezett, neki köszönhetjük az első kétfókuszú, azaz bifokális szemüveget, amellyel a rövid- és távollátás problémái orvosolhatóak voltak.

Franklin belemerült a közgazdaságtanba is, a papírpénz bevezetésének egyik élharcosa volt, de elkészítette a Golf-áramlat térképét és értekezett a földrengésekről is. Legjelentősebb felfedezéseit az elektromosság terén érte el.

Ő vezette be az elektromos töltéshez kapcsolódóan a pozitív és a negatív elnevezést. Hozzá fűződik a híres papírsárkányos kísérlet, amellyel bebizonyította, hogy a villám természetes légköri elektromos kisülés. 1752-ben az egyik vihar során egy sárkányt bocsátott fel, amelynek hegyére fémcsúcsot szerelt, a sárkány selyemzsinórjának földi végére pedig egy kulcsot kötött.

Amikor a zsinór megtelt légköri elektromossággal, Franklinnak sikerült az ujjával szikrákat kicsalni a kulcsból. Óriási szerencséje volt, a kísérlet ugyanis egyáltalán nem volt veszélytelen. A Franklin kísérletét rekonstruáló Georg Wilhelm Richmann például halálos áramütést szenvedett Szentpéterváron.

A sárkányos kísérlet híre hamar elterjedt a nyugati tudományos világban. Franklint tagjává fogadta a brit Királyi Akadémia. A polihisztor levonta a gyakorlati következtetéseket a kísérletéből, és azzal a javaslattal állt elő, hogy a házak tetejére fémrudakat szereljenek fel, és azokat vezetékekkel kössék össze a földdel, hogy megvédjék az épületeket a villámcsapástól.

Benjamin West 1816-os festményén Franklin tudományos karaktere kapott hangsúlyt

A találmány bevált, 1782-re Philadelphiában több, mint 400 darab villámhárítót szereltek fel. A praktikus szerkezetet Európában nehezebben fogadták el az emberek: III. György angol király az „istentelenség” elutasítására szólította fel alattvalóit.

Franklin nemcsak a tudomány világában, hanem a közéletben is aktívan tevékenykedett. 1753-ban az amerikai brit gyarmatok főpostamestereként javaslatot tett az észak-amerikai gyarmatok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésére. 1757-től diplomáciai munkát is vállat: Londonba utazott, hogy ellássa Pennsylvania képviseletét az angol kormánynál.

Franklin kis megszakításokkal egészen 1775-ig tartózkodott a brit fővárosban. A tudomány ide is elkísérte. A 2000-es évek elején londoni lakhelyének renoválásakor emberi csontokra bukkantak. Az alagsorban feltárt maradványok mindenféle korosztálytól származtak, a csecsemőtől az aggastyánig. A csontok, amelyeken vágószerszámok által okozott sérülések nyomait fedezték fel a kutatók, az 1770-es években kerültek a föld alá, abban az időben, amikor Benjamin Franklin az ingatlan lakója volt.

A tüzetes vizsgálatok azonban feltárák, hogy az amerikai lángelme nem sorozatgyilkosként töltötte szabadidejét. A maradványok ugyanis elhunyt személyektől származtak, akiket a ház alagsorában Franklin sebész veje, William Hewson felboncolt. Az ilyenfajta patológiai tevékenység abban a korban még törvénybe ütköző cselekedet volt, de a természettudós após a tudomány nevében szemet hunyt veje illegális tevékenysége fölött, amelyhez a „nyersanyagot” feltételezhetően sírrablók szállították.

A Függetlenségi Nyilatkozat bemutatása

A londoni korszaknak 1775-ben végeszakadt. A diszkriminatív bélyegtörvény eltörlésének élharcosa, a gyarmatok ügyének védelmezője ugyanis egyre inkább szembehelyezkedett az angol kormánnyal. Franklin, hogy letartóztatását elkerülje, végül távozott a brit fővárosból.

A rákövetkező évben, 1776-ban a Kontinentális Kongresszus tagjaként részt vett a Függetlenségi Nyilatkozat megszövegezésében. 1778-tól az Egyesült Államok franciaországi nagyköveteként tevékenykedett és 1783 szeptemberénben ő látta el kézjegyével az Egyesült Államok függetlenségét elismerő békét. 1787-ben az alkotmányozó konvenció tagjaként részt vett az Egyesült Államok alkotmányának létrehozásában is.

Az USA egyik „alapító atyajaként” tisztelt Benjamin Franklin 1790. április 17-én hunyt el Philadelphiában. Tiszteletére egy hónapos gyászt rendeltek el az országban.