Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
2019. december 3. 16:41 Múlt-kor
A Metamorphoses
Az Átváltozásokat Ovidius az Aeneis sikere által megihletve írta: maga is olyan epikus hosszúságú költeménnyel kívánt előállni, mint Vergilius. A mű kezdő soraiban kijelöli annak célját az olvasó számára:
„Új alakokká vált testekről indit a lelkem
szólani; isteneink! (hisz ez is mind általatok
lett), adjatok ihletet, és a világ eredő idejétől
végig, az én koromig legyetek vezetői dalomnak.”
A költemény mintegy 250 klasszikus isten és mitikus halandó történetét gyűjti össze, és amellett, hogy már saját korában óriási sikert aratott, a nyugati irodalom egyik legnagyobb hatású művének is tekinthető.
Számtalan képzőművészeti, zenei és irodalmi, valamint drámai alkotást ihletett azzal, hogy a szerelem, a vágy, a félelem és az isteni büntetések metamorfózisokat idéznek elő a verssorokban.
Tengerészek változnak delfinné, a szobrász Pügmalión csókja egy szobrot valódi nővé változtat, a vadász Aktaión pedig, miután meglesi a fürdőző Diána (Artemisz) istennőt, szarvasbikává változik, hogy saját kutyái tépjék szét.
A költemény egyik leghíresebb mozzanatában a nimfa Daphné a vágytól megbolondult Apollón isten elől menekülve babérfává változik:
„Fürtjei lombokká, fordult két karja faággá;
s lába, imént oly gyors, végződik lomha gyökérben;
arcát lomb fedi már, egyedül szép fénye a régi.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
