Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 

2024. október 14. 16:20

A kiállítás az intézmény több mint 150 éve gyarapodó gyűjteményéből építkezik, hogy egyedülálló történeteken keresztül gondolkodjon és gondolkodtasson a múzeum magyar és nemzetközi tárgyai által őrzött tudásról. A látványos tárlat nem kiemelt műtárgyak ragyogására épül, hanem arra törekszik, hogy a látogatók kreatív és részletgazdag megoldásokon keresztül felfedezhessék a tárgyak és történeteik egyediségét. Az adatgazdag kiállítás ezért igazikaleidoszkóp: attól függően ki, mikor tekint bele, mindig változó, színes képet kap az őt körülvevő világról.

A nyolc tematikára osztott tárlat történetileg változó nézőpontokat tárfel, nem egyetlen történetet mesél el, hanem számos téma mentén fedezhetik fel a látogatók a magyar hagyományainkat és más népek kultúráját. A bemutatón a gyűjteménybe került műtárgyak élete, a szakemberek terepmunkája, a múzeumtörténete, a népművészet gyöngyszemei és hatásuk is fókuszba kerül, miközben a művészet és az etnográfia viszonyáról, az őstörténeti kutatásokról, az örökség fogalmáról is képet kapnak a látogatók. A busójárás tárgyi rétegei, a matyókötények, székely öltözékek, óceániai halotti maszkok vagy az al-dunai halászateszközei mellett számos téma szembesít az örökségünkhöz fűződő bonyolultkapcsolattal.

A gyűjteményi állandó kiállítás tárgyai fordulatos történeteik révén nemcsak a hozzájuk fűződő sztereotípiák rabságából szabadulnak ki, hanem az emberek és tárgyak elválaszthatatlan kapcsolatáról is beszélnek. Menyasszonyiládák 18. századig visszanyúló históriáin keresztül családok generációkon átívelő sorsa elevenedik meg, rácsodálkozhatunk, hogyan talált egymásra a múzeumban a hanti sámán halotti emlékfigurája és a sámán több mint 100 évvel később élő rokona, vagy bámulatos szépségű tárgyak között barangolva elgondolkodhatunk azon, mi a következménye, ha műalkotásként tekintünk a néprajzi tárgyakra és megfosztjuk őket eredeti funkciójuktól.

Kép forrása: Facebook / Néprajzi Múzeum

A látogatók olyan ősi tárgyakkal és krimibe illő történetükkel találkozhatnak, mint az a 170kg-os maja uralkodó sztélé, amelyet 731-ben készítettek, az 1930-as években felfedeztek, az 1960-as években elloptak, megcsonkítottak és egy hivatalos műtárgycsere révén hoztak Budapestre. De azokat a hanti és manysi tárgyakat is láthatjuk, amelyeket Reguly Antal az 1840-es években gyűjtött. A sokáig a Nemzeti Múzeumban kallódó anyagot a Néprajzi Múzeum első vezetője, Xántus János leltározta be 1872-ben, akinek gyűjtései – például az első leltári számot viselő japán lampion – is láthatóak lesznek a kiállításon.

A kiállításon bejárhatjuk a világot Kalotaszegtől Afrikáig a fonográffal népzenét gyűjtő Bartók Bélával, az Óceániát felderítő Bíró Lajossal vagy az archaikus népi kultúrát kutató Györffy Istvánnal, de az időben is visszarepülhetünk. Megnézhetjük, milyen viseleteket, bútorokat láthattak a Néprajzi Múzeum első állandó kiállításának látogatói 1898-ban, érezhetjük az Ezredéves Országos Kiállítás Néprajzi Falu miliőjét. A kiállításon megjelennek a nevezetes magyar tájegységek, megtekinthetőek lesznek a legismertebb magyarnépművészeti tárgyak, a különböző multimédiás eszközökön keresztül a látogathatók elmélyedhetnek a mozgókép, a fotó vagy a népzenei gyűjtéseket őrző gyűjteményekben.

Kép forrása: Facebook / Néprajzi Múzeum

A kiállítás azonban nemcsak az elkötelezett felnőtt látogatókat szólítja meg. Barka cica és Buga kutya állandó szereplői a gyűjteményi kiállításnak. A kisgyerekek a két állatfigura történetein keresztül ismerhetik meg a kiállítást legérdekesebb részeit.

Társaságukban számos érdekes felfedezés és mókás helyzetvár a gyereklátogatókra, miközben szinte észrevétlenül ismerkedhetnek meg különleges mesterművekkel, izgalmas tárgyakkal. Barka és Buga főszereplői lesznek a rendszeresen visszatérő, hétvégi családi foglalkozásoknak, de kiállítási kalandjaikat végigkövethetik a múzeum családi kiállítás kalauzában is.