Múlt-kor.hu

Trianontól el

Trianontól el

A trianoni békeszerződés: kuriózum. Mára nagyjából konszenzus uralkodik az emlékezettel foglalkozó történészek, társadalomtudósok között a tekintetben, hogy egy történelmi esemény két-három nemzedék, azaz 60-80 év elteltével válik olyan aktussá, amelyet a társadalom többsége múltként kezel, és a történelem részének tekint. Ehhez képest a száz éve történt trianoni békeszerződés megítélése a magyar társadalomban a mai napig heves érzelmeket vált ki, és sok tekintetben része a közbeszédnek. Miért van ez, és hogyan alakult ki ez a viszonyulás e tragikus eseményhez?

Mit lehetett tudni?

Az, hogy Magyarországra mi vár a háború végén, a tájékozottabb emberfők számára nem feltétlenül volt titok. Bár a háború alakulása egészen 1918 közepéig akár optimizmust is sugallhatott volna: a Monarchia csapatai elfoglalták Szerbiát, a németek segítségével békére kényszerítették Oroszországot és Romániát, a Központi Hatalmak seregei a caporettói áttörés után a Pó-síkságon álltak, az osztrák–magyar csapatok ott harcoltak mindenütt a világháború csataterein, Odesszától Verdunig és Jeruzsálemtől Montenegróig. Ez a kiterjedt jelenlét azonban nem mindenkit tévesztett meg: bár a széles tömegekben élhettek illúziók, amelyeket a politikusok egy része is osztott, mások borúlátóbbak voltak, persze lehetséges, hogy csak azért riogatták magukat, hogy elűzzék maguktól legsötétebb érzéseiket. Teleki Pál 1918 őszén leveleiben már négymillió elcsatolt magyarról beszélt, Berzeviczy Albert volt kultuszminiszter pedig naplójával osztotta meg balsejtelmeit.

Más kérdés azonban egy katasztrófára készülni lélekben, és megint más szembesülni vele. A háború majdnem megnyerésének érzésétől a teljes összeomlásig nagyon rövid idő telt el. 1918 júniusában még úgy vélhette a felületes szemlélő, hogy a Monarchia a győztesek oldalán áll a háborúban, legfeljebb három hónappal később már a bolgár fegyverletételt kellett feldolgozni, és azt mindenki érezhette, hogy ez a fordulat valami sokkal súlyosabbnak a kezdete.

1918 őszén a tragédia előérzete végigsöpört az országon, és hamarosan megjelentek az első menekültek, kezdetben főleg vasutasok és jegyzők, és egyre riasztóbb hírek érkeztek az ország peremvidékeiről: fosztogatásokról, lázadásról, idegen hadseregek megjelenéséről írtak a lapok.
 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. nyár számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra