Múlt-kor.hu

Tragédiák sora vezetett a Hunyadi-dinasztia bukásához

Tragédiák sora vezetett a Hunyadi-dinasztia bukásához

2020. július 12. 08:32 Pálosfalvi Tamás

Királyi vértelenség

Hunyadi László kivégzésével a Hunyadi család látszólag végzetes csapást szenvedett. Öccse, Mátyás, a király túsza volt, és bár a Hunyadi párt vezetését átvette a néhai kormányzó özvegye és sógora, Szilágyi Erzsébet és Mihály, az ismét fellángoló polgárháború nem sok jóval kecsegtetett. Hogy mi történt volna, ha V. László nem hal meg 1457 novemberében, érdekes, de örökre válasz nélkül maradó kérdés.

Mindenesetre a király váratlan halála egy csapásra megváltoztatta az erőviszonyokat. A tizenhét évesen elhunyt királynak gyermeke nem volt, és bár a nővéreivel kötött házasságok révén a szász herceg, valamint a lengyel király is igényt tarthatott a magyar trónra, a döntő pillanatban egyikük sem volt abban a helyzetben, hogy igényének érvényt szerezzen.

Ez a helyzet, kiegészülve más tényezőkkel (például a pápaság támogatásával, amely az oszmánellenes harc legfőbb zálogát a Hunyadi házban látta), azt eredményezte, hogy az ifjú Hunyadi Mátyás vált az egyetlen olyan király-jelöltté, akinek személyében az egyébként megosztott magyar politikai elit képes volt konszenzusra jutni.

Mátyás trónra lépése, mint fentebb szó volt róla, a maga nemében példátlan volt a magyar középkor történetében. Nem származott királyi vérből, és ez a helyzet megszülte a maga problémáit.

Egészen másként alakulhatott volna Mátyás és az ország története is, ha az ifjú király az 1458 januárjában kötött szegedi szerződés értelmében feleségül veszi Garai László nádor leányát, Annát. Garai Anna három uralkodóházzal, a Piastokkal, a Luxemburgokkal és a Habsburgokkal állt közeli rokonságban, ami Mátyás (és esetlegesen születendő fia) számára jelentős legitimációs többletet jelentett volna.

A dolgok, mint ismert másként alakultak, és az ugyancsak nem királyi vérből származó Podjebrád Katalin halála (1464) után Mátyásnak óriási erőfeszítések, és számos megalázó elutasítás árán sikerült csak megfelelő feleséget találnia Aragóniai Beatrix személyében. Törvényes utóda azonban tőle sem született, így uralkodása utolsó szakaszában kénytelen volt kísérletet tenni házasságon kívül született fia, Corvin János herceg trónutódlásának elismertetésére.

A kísérlet, mint közismert, sikertelen maradt, a herceg nem lépett Magyarország trónjára. Mátyás dinasztiaalapítása, érdekes módon, ugyanolyan sikertelen maradt, mint Podjebrád Györgyé Csehországban: a „nemzeti” királyt mindkét országban Jagelló Ulászló követte. Ulászló trónutódlása kiválóan mutatja a legitimitás elvének erejét a középkor utolsó szakaszában is.

Corvin, mint az ország egyik legnagyobb birtokosa, jelentős politikai tényező maradt, és horvát-szlavón bánként komoly katonai sikereket aratott az oszmánok ellen. Politikusi „életműve azonban”, talán mondani sem kell, nem mérhető sem apjáéhoz, sem nagyapjáéhoz.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Tragédiák sora vezetett a Hunyadi-dinasztia bukásához

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. ősz: Hiúságunk története

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra