Múlt-kor.hu

Tradíció és dinamikus szövet

Tradíció és dinamikus szövet

2019. augusztus 12. 08:37

Lehet anyagi megtérülésről beszélni? Egy ilyen típusú beruházásnál egyáltalán lehet-e szempont vagy elvárás ez?

A közberuházások tekintetében ezt a kérdést meglehetősen ritkán tesszük fel. Ennek ellenére a Liget Budapest projektnél ez egy alapgondolat volt. Akkor, amikor a projekt még el sem indult, a KPMG-vel készíttettünk egy tanulmányt arról, hogy nemzetgazdasági szinten milyen megtérülést mutat ez a projekt. Nyilván nem arra kell gondolni, hogy a belépőjegyek vásárlásával mikor térülnek meg ezek, az adott helyzetben több tízmilliárd forintos beruházások.

A Városligetnek ma 4-4,5 millió egyedi látogatója van. Konzervatív becslés alapján a Liget-projektnek köszönhetően ez 6,5-7,5 milliósra ugorhat. Ezeknek a látogatóknak jelentős része külföldről érkezik. Budapest most egyébként is egy szerencsésnek mondható turisztikai hullámon ül. Az elmúlt öt évben gyakorlatilag megduplázódott csak a Liszt Ferenc Repülőtér forgalma, és akkor az egyéb módon érkező turistákról még nem is beszéltünk. Ehhez járul hozzá a Liget Budapest projekt is.

Azok a turisták, akik ideérkeznek a Ligetbe, szórakoznak a környéken, budapesti hotelekben laknak, éttermekben fogyasztanak… Ha csak ezeknek az áfatartalmát nézzük, az már egy jelentős nemzetgazdasági hozzáadott érték. A KPMG vonatkozó számításai alapján 10-15 év alatt ez a beruházás pénzügyi értelemben is megtérül. A hozzáadott kulturális értéke pedig nyilván felbecsülhetetlen.

Melyik épületet várja már nagyon, hogy láthassa?

Nehéz kérdés, mert mindegyik közel áll hozzám, kettőt viszont mindenképp kiemelnék. Az egyik a most májusban elkészült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, amelyről talán a legkevesebb szó esik, ugyanakkor az egyik legnagyobb épület. Egy 38 ezer négyzetméteres, fantasztikus háttérintézményről beszélünk az egykori Szabolcs utcai kórház területén. Több mint 300 ezer darab felbecsülhetetlen értékű műtárgy költözik ebbe a komplexumba. Itt tényleg 21. századi körülmények között dolgozhatnak majd a restaurátorok, amihez hasonlóért eddig egészen Londonig vagy Amszterdamig kellett menniük.

A másik épület, amelyet kiemelnék a történelmi Ligetben, az a Magyar Zene Háza, amelynek a kivitelezési munkálatai jelenleg is zajlanak. Ez ugyanis egy annyira könnyed, légies épület – Sou Fujimoto tervei alapján készül, akit 2013-ban a világ leginnovatívabb építészének választottak –, amely nemcsak beruházóként állít minket komoly feladat elé, hanem az épületnek a tartalma, a programozása is kihívás: hogy miként lesz ebből egy valódi „zenei Csodák Palotája”.

Mivel fogja az elkészült Ligetet külföldi barátainak ajánlani?

A Városligetben nem lesz olyan pillanat, amikor átvágunk egyetlen szalagot, és azt mondhatjuk, hogy „na most készült el minden”, mivel folyamatosan adjuk át a különböző attrakciókat és épületeket. De a legvégén természetesen lesz egy olyan momentum, amikor a teljes Liget elkészül, és összeáll egy olyan unikális ökoszisztémává, amilyen gyakorlatilag Európában, de bátran mondhatom, a világon sincs. Szerintem ekkor fogom azt mondani a külföldi ismerősöknek, hogy „most érdemes újból Budapestre jönni. Most érdemes újból megnézni, hogy hol is tart ez a csodálatos város”.

Ez csupán azért érdekes, mert azt tapasztalom, hogy az ember olyannak él meg egy várost, amilyennek emlékszik rá. És mivel ezek a városok folyamatos mozgásban lévő, dinamikus szövetek, könnyen lehet, hogy aki régen járt itt, annak nincs meg az aktuális tudása a városról. Az olimpiai pályázat kapcsán derült ki, hogy a NOB-tagok jó része járt már Budapesten, csak éppen a ’80-as években. És természetesen a Duna-korzó akkor is fantasztikus és gyönyörű volt, de az ő mentális térképükön Budapest egész más város maradt, mint amivé a rendszerváltás óta lett. Ezért nagyon izgalmas egy ilyen Liget-projekt. Akik csodájára járnak majd külföldről – amikor elkészül –, teljesen más Budapest-élménnyel fognak hazamenni, mint azt megelőzően.

Tradíció és dinamikus szövet

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz: Forró magyar őszök

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra