Múlt-kor.hu

Totális agymosással képezték könyörtelen gyilkosokká a náci Einsatzgruppék tagjait

Totális agymosással képezték könyörtelen gyilkosokká a náci Einsatzgruppék tagjait

2020. augusztus 1. 10:31 Múlt-kor

A halál gépezete

Végeredményben megállapítható, hogy az Einsatzgruppék egy olyan Németország termékei voltak, amelyet az I. világháború, a jóvátétel és a globális depresszió gazdaságilag tönkretett, és ahol nemzeti meggyőződéssé vált, hogy mindezért alapjában véve a zsidók voltak felelősek.

A nemzeti szocializmus által hirdetett ideálon felnőve, a fiatalságra jellemző naivitással, a katonai szolgálat révén megélt büszkeség és fontosságtudat talaján, az Einsatzgruppék tagjai totálisan azonosultak az Adolf Hitler által propagált ideológiával. Könnyedén elfogadták Hitler antiszemitizmusát, és a zsidók kitelepítésére irányuló törekvését, azáltal, hogy a fajok között az élettérért folytatott küzdelem szélesebb kontextusába helyezték a kérdést.

Osztották Hitler azon meggyőződését is, hogy a zsidók saját állam hiányában, parazitaként élősködtek a felsőbbrendű fajok által létrehozott államokon. Elfogadták, hogy a bolsevizmus Németország és Európa fennmaradását veszélyeztette. Kötelességüknek tartották a fentiekben taglalt fenyegetések eliminálását.

Ha akadtak is olyanok, akik felmentésüket vagy áthelyezésüket kérték a halálosztagokból, mások örömest vették át helyüket. Az újoncok elképesztő gyorsasággal tudták maguk mögött az erőszakosságra szocializálódás egyes fokozatait, hiszen egy egész államapparátus állt e rendszer szolgálatában. Amikor valaki olyan mélyen azonosul egy üggyel, hogy bármire kész annak érdekében, akkor az nyugodtan kijelenthető, hogy speciális motiváció hajtja.

Az Einsatzgruppék által feljegyzett számok képet adnak gaztetteik nagyságrendjéről. Két év leforgása alatt naponta több mint 1350 embert öltek meg. Ezeknek a férfiaknak, nőknek, gyermekeknek az ezreit először ki kellett válogatni, össze kellett gyűjteni, fogva kellett tartani, majd kivégzési helyükre elszállítani. Meg kellett őket számolni, vagyontárgyaikat elvenni, lelőni, elgázosítani, majd eltemetni őket.

A temetéssel még nem volt vége a feladatnak, mivel a kivégzettek minden vagyonát be kellett gyűjteni, be kellett csomagolni, majd a Harmadik Birodalomba kellett szállítani. Végül, könyvelést vezettek valamennyi tranzakcióról. Minderről részletes feljegyzéseket és jelentéseket kellett készíteni. Az Einsatzgruppék hozzáállását jól illusztrálja Otto Ohlendorf SS-tábornok, az Einsatzgruppen D vezetőjének a nürnbergi per során tett alábbi kijelentése:

„A férfiak és nők mély tankelhárító gödröket ástak. Majd térdelő vagy álló helyzetben főbe lőtték őket, holttestüket a gödörbe dobták. Soha nem engedtem meg az egyénileg végrehajtott kivégzéseket a D csoportban, mindig több katona lőtt egyszerre, ezzel megakadályozva a közvetlen személyes felelősséget.”

A tábornok, hasonlóan a legtöbb Einsatzgruppénél feladatot ellátó személyhez, nem tanúsított semmilyen megbánást az elkövetett cselekedetekért; jobban aggódott a kivégzéseket végrehajtók lelkiállapotáért, mint magukért a kivégzettekért. Azzal a meggyőződéssel ment az akasztófára, hogy csak kötelességét teljesítette hazájáért. Ő, csakúgy, mint az összes többi Einsatzgruppe-tag, egy speciális motiváció alapján végezte a munkáját.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Totális agymosással képezték könyörtelen gyilkosokká a náci Einsatzgruppék tagjait

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra