Titkos jegyzetekre bukkantak az 500 éves Biblia lapjain
2016. március 21. 14:55
Brit történészek titkos feljegyzésekre bukkantak Anglia első nyomtatott Bibliájának lapjain. Az 1535-ben, VIII. Henrik uralkodása idejéből való, latin nyelvű Szentírás eddig ismeretlen jegyzetei abban az időben készültek, amikor Európában a reformáció volt a legfőbb beszédtéma, a szigetország pedig az anglikán egyház Rómával való 1534-es szakítását igyekezett feldolgozni.
A canterburyi érsek hivatalos londoni rezidenciája, a Lambeth Palace könyvtárában őrzött 1535-ös nyomtatott Biblia az első nyomtatási sorozat hét, máig fennmaradó példányának egyike. „A Szentírásról, amelynek előszavát maga Henrik király írta, valójában alig tud valamit a szakma” – mondta Eyal Poleg, a londoni Queen Mary University történésze.
A legújabb vizsgálat során kiderült, hogy az egyik igen vaskos, írás nélküli fehér oldalához egy oda nem illő, láthatóan írással teli papírlap volt ragasztva. (A másik oldalán már kezdődött a szöveg.) „A legnagyobb kihívás az volt, hogy úgy jussunk el a titkos szöveghez, hogy ne sérüljön meg az értékes könyv” – tette hozzá Poleg. Ebben a háromdimenziós képalkotás egyik legnagyobb szakembere, Graham Davis sietett a kutatók segítségére.
A Dentistry-i Egyetem szakembere különböző lemezkék segítségével hosszú expozíciós idővel két felvételt készített. Az egyiken a nyomtatott szöveg és az írott betűk is látszódtak, míg a másikon csupán a nyomtatott szöveg volt kivehető. Egy szoftver segítségével a második felvétel alapján eltüntette az elsőről a nyomtatott szöveget, így már csak az angol nyelven íródott kézírás látszódott.
A vizsgálatok után kiderült, hogy a kommentár VIII. Henrik legfontosabb miniszterétől, Thomas Cromwell angol jogásztól származik, akinek az uralkodó nem csupán Aragóniai Katalintól való, „törvényes” elválását köszönhette, a politikus, a reformáció egyik legfőbb angol szószólójának tevékeny része volt az anglikán egyház Rómától való elszakadásának kivitelezésében is. „Az írás minden bizonnyal 1539 és 1549 között keletkezhetett, s 1600 körül illeszthették a Biblia lapjára” – áll az egyetem közleményében.
A jegyzetben Cromwell röviden kifejti, hogy maga a reformáció egy fokozatos folyamat. „Széles körben elterjedt az a téves gondolat, hogy a reformáció egy gyors és komplett szakítást jelentett Rómával, az emberek egyszer csak megszűntek katolikusok lenni, s azt követően protestánsként élték mindennapjaikat, a szenteket elutasították, a latin helyébe pedig az angol nyelv lépett” – magyarázta Poleg. „A Biblia egyedülálló tanúja annak a korszaknak, amikor a konzervatív latint és a „reformista” angol nyelvet egyidejűleg használták, ami – sok egyéb mellett – igazolja, hogy a reformációs átállás valóban egy lassú, fokozatos és annál bonyolultabb folyamat volt” – tette hozzá.
A kutatás során a történész a Biblia hátsó oldalain is talált egy, két férfi közötti írott párbeszédet, amelynek lényege az volt, hogy a londoni James Elys Cutpurse ígéretet tesz, hogy William Cheffyn calais-i lakosnak megfizeti azt a húsz shillinget, amellyel tartozik, ellenkező esetben bevonul a hírhedt Marshalsea börtönbe. A Cutpurse szó egyébként a korabeli angolban a zsebtolvajt is jelentette.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
