Termékenységük csökkenése is okozhatta a neandervölgyiek kihalását
2019. május 30. 16:23 MTI
Termékenységük csökkenése okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új elmélet szerint, amelyet francia egyetemi kutatók állítottak fel egy populációs modell alapján.
A neandervölgyi ember kihalását kutatók előtt tornyosuló legnagyobb akadály, hogy nem állnak rendelkezésükre empirikus adatok, amelyekkel ellenőrizni lehetne a felállított hipotéziseiket. Sok elmélet feltételezi, hogy az embercsoport kihalását katasztrófák: betegségek vagy klímaváltozás okozta.
Anna Degioanni és kollégái az Aix-Marseille Egyetem kutatói populációs modellt állítottak fel, hogy tanulmányozni tudják azokat a demográfiai tényezőket, amelyek végül 4000-10 000 év alatt a neandervölgyiek számának csökkenéséhez, végül kihalásához vezettek - derül ki a Plos One tudományos portálon publikált dolgozatból.
A kutatók alapvető demográfiai paramétereket határoztak meg modelljük kidolgozásához. Ezek a paraméterek - termékenységi mutató, életben maradás, migráció - a modern vadászó-halászó csoportok és a ma élő nagytestű majmok megfigyeléséből származó adatokon, továbbá korábbi, neandervölgyiekről szóló tanulmányokból nyert adatokon alapultak. A modell szerint a neandervölgyi populáció akkor érte el a kihalás szintjét, amikor a lélekszáma 5000 fő alá csökkent.
A modellből az derült ki, hogy a neandervölgyiek 10 ezer éven belüli kihalását okozhatta, ha a húszévesnél fiatalabb nők termékenységi mutatója 2,7 százalékkal csökkent. A 4000 éven belüli kihalás akkor következhetett be, ha a termékenységi ráta 8 százalékkal csökkent. Amennyiben a termékenység visszaesését a megnövekedett gyermekhalandóság, vagyis az egyéves korukat megérő gyermekek számának 0,4 százalékos csökkenése is kísérte, az is indokolhatta a tízezer éven belüli kihalást.
A szerzők a lehetséges neandervölgyi kihalási forgatókönyvek modellezésére törekedtek, nem az volt a szándékuk, hogy végleges magyarázatot adjanak a faj eltűnésére. A kutatók ugyanakkor kiemelték, hogy tanulmányuk az első, amely empirikus adatokkal jutott arra következtetésre, hogy a viszonylag kisebb demográfiai változások, vagyis a termékenység csökkenése vagy a csecsemőhalandóság növekedése is vezethetett a neandervölgyiek kihalásához.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
