Tényleg a náciknak kémkedett Coco Chanel?
2016. március 23. 13:53 Múlt-kor
A Franciaországban nemrég nyilvánosságra hozott második világháborús titkosszolgálati dokumentumokból kiderül, hogy a francia hírszerzés szerint Coco Chanel a németeknek kémkedett. Egy információs forrás a második világháború alatt arról tájékoztatta az illetékes szerveket, hogy a divattervező Guenter von Dinklage báró egykori párizsi német nagykövetségi alkalmazott szeretője és informátora volt.
„Egy madridi forrás informált minket arról, hogy Madam Chanel 1942-43-ban Guenter von Dinklage báró szeretője és ügynöke volt. Dinklage 1935-ben attaséké volt a német nagykövetségen. Propagandistaként dolgozott, és azt gyanítjuk, ügynökként tevékenykedik” – olvasható az interneten is elérhető jelentésben. Az irat szerzője emellett azon gyanújának is hangot adott, miszerint a német katonai hírszerző szerv, az Abwehr Chanelt is ügynökként tartotta számon. Az állítás már régóta kering a történészek körében, ez azonban az első hivatalos dokumentum, amely igazolja, hogy a francia hatóságok is gyanúsnak találták a divattervező viselkedését.
Az 1999-ben egy kormányzati döntés nyomán a francia védelmi minisztériumba került, nemrég nyilvánosságra hozott dokumentumok egyedülálló betekintést nyújtanak a francia ellenállók és a nácik földalatti tevékenységébe. A történészek csak nemrég kezdtek érdeklődni a Párizstól keletre fekvő Vincennes középkori kastélyában őrzött, feltáratlan irathalmaz iránt. Az archív anyagban találhatók iratok többek között német kémek által megfigyelt francia ellenállók, a Charles De Gaulle tábornok által vezetett, Londonban működő emigráns kormány, valamint a háborús bűnösök felkutatását végző szervek tevékenységébe nyújtanak betekintést. Emellett a francia hatóságok által a háború végén a németektől lefoglalt dokumentumok, több ezer ellenálló iratai és a feltételezett kollaboránsokkal szemben indított büntetőeljárások során keletkezett feljegyzések is részét képezik az anyagnak. Bár az iratokban bárki kutathat majd a vincennes-i kastélyban, az anyag digitalizálása nem szerepel a levéltár vezetőinek tervei között.
Frédéric Quéguineur, az archívum vezetője szerint „ ha a németek szempontjából nézzük, ők nyilvántartásba vették Chanelt, így potenciális forrásként, egy küldetés teljesítésével megbízott személyként tekinthettek rá. Ha Chanel nézőpontjából tekintünk, nem tudjuk, hogy tisztában volt-e ezzel”. Quéguineur így folytatta: „Magával ragadott minket az archívum jelentősége és gazdagsága, az érzés, hogy (...) olyan dokumentumokat találunk, amelyeket 70 éve senki sem látott”.
Az iratanyagban számos, német és francia akciókban részt vett személlyel kapcsolatos információt találunk. Ilyen többek között a Charles de Gaulle hírszerző szerve által 1943-ban a Szabad Franciaországot támogató Josephine Bakerről szóló feljegyzés: „Hatalmas odaadást mutat, teljesen önzetlen. Élénk és vibráló szellemként nagy szolgálatot tehet nekünk” – olvasható a dokumentumban. A levéltárban teljesen személyes hangvételű iratok is találhatók, mint például de Gaulle unokahúga, Genevieve levele „kedves Charles bácsinak”, amelyben arra nézve kér tanácsot 1943 májusában, hogyan szolgálhatná a legjobban a Szabad Franciaország ügyét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
