„Teljesen egyedi” az ijesztő arcú, 4200 éves szibériai szobrocska
2016. szeptember 20. 14:06
Mintegy 4200 éves, különleges szobrot fogott ki a folyóból egy halász Szibériában két évvel ezelőtt. A titokzatos szobrocskáról egy új felfedezésnek köszönhetően a kutatók úgy vélik, akár a csecsemők bölcsője fölé is helyezhették, hogy így űzzék el a gonosz szellemeket.
A szobrot feltehetően az Okunyev-kultúrához tartozó csoportok alkották. A kutatók nem bukkantak korábban olyan tárgyra Szibériában, amelyen hasonlóan dühös arckifejezés tükröződött – olvasható a Siberian Times cikkében. A ma 55 éves halász, Nyikolaj Taraszov 2014-ben a kemerovói területen található Tiszulban fekvő otthonától nem messze halászott a Dudet folyóban, amikor rátalált a bronzkori tárgyra. Kiemelte, és már épp vissza akarta hajítani a vízbe, amikor észrevette, hogy a tárgynak arca van. Miután gondosan megtisztította, rádöbbent, hogy egy apró szobrocskát tart a kezében: mandulaszeme, nagy szája és telt ajkai vannak, arckifejezése pedig rémisztő. A kőfaragó a fej hátsó részére még fonott hajat is varázsolt, a hajkorona alatt pedig pikkelyeket lehet felfedezni. A helyi múzeumban a szakemberek szinte szó szerint kiugrottak a bőrükből, és közölték a szerencsés megtalálóval, hogy a néhány száz évesnek gondolt lelet valójában több ezer éves.
Pavel German, a kemorovói humánökológiai intézet kutatója, aki 2014-ben Vlagyimir Bobrov professzorral együtt elemezte a tárgyat, úgy vélte, „a szobrocska teljesen egyedi”, mivel a szakértők korábban még nem találtak hasonlót. A kutató kifejtette, különös, hogy a szobron nagyon jellegzetes arckifejezés látható, mivel a neolitikumi és bronzkori leletek esetében ritkán lehet azonosítani bármilyen érzelmet az antropomorf szobrok arcain. A szakember szerint egy istenről vagy egy szellemről lehet szó.
Kidolgozása alapján a kutatók az Okunyev-kultúra népeihez kötik a mára megkövesedett agancsból készült szobrocskát, az elméletet pedig a mintegy 300 kilométerre, északnyugatra található Okunyev-lelőhelyen az utóbbi években talált leletek is alátámasztják. A régészek nyolc agancsszobrocskát találtak a hakaszföldi Itkol-tónál, amelyek leginkább a mai gyerekek csörgőire emlékeztettek, rendeltetésük pedig a gonosz szellemek távol tartása volt. A tárgyakat egy kevesebb mint egyéves korában elhalálozott kisbaba sírjában találták meg. Bár ezek a leletek korántsem ugyanolyanok, mint az agresszív fejű pogány istenszobor, stílusukban hasonlóak a Tiszuli Történeti Múzeumban kiállított szobrocskához.
Az továbbra is rejtély, hogyan került a titokzatos tárgy a folyóba. Pavel German szerint ennek több oka is lehetett, többek között egy ősi gyermektemetkezés lerombolása. A kutatók remélték, hogy a helyszínen más leleteket is találnak majd, azonban nem jártak sikerrel. Hozzátette: nehéz a szobrocskát egy konkrét Okunyev-településhez vagy temetkezéshez kötni. A legközelebbi, Okunyev-kultúrához köthető település a szobrocska felfedezésének helyszínétől mintegy 10 kilométerre, a víz alatt található.
A kutató kifejtette, a szobrocska hátán a haj alatt feltehetően egy pikkelyből készült köpenyt vagy palástot kívántak ábrázolni. Nem egyértelmű, hogy hal- vagy kígyópikkelyről van-e szó, az azonban bizonyos, hogy összefüggésbe hozható a szóban forgó ősi kultúra hitrendszerében megtalálható alvilág-képzettel. Vannak emellett jelek, amelyek arra utalnak, hogy a lelet egy fához vagy egy kiságyhoz volt kötözve. Van egy lyuk ugyanis a szobrocskán, amelyen belül egy kis gallyat helyeztek el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
