Múlt-kor.hu

Szülei vérfertőző viszonya állhatott Don Carlos őrültségének hátterében

Szülei vérfertőző viszonya állhatott Don Carlos őrültségének hátterében

2020. július 8. 17:59 Múlt-kor

Növekvő düh

Károly herceget kamaszkorában egyre jobban frusztrálta, hogy édesapja semmilyen komolyabb megbízással nem ruházza fel. II. Fülöp végül Kasztília és Aragónia tanácsában is helyet biztosított neki, a fiút azonban ez még jobban felbőszítette, mivel a pozíciók nem bírtak különösebb hatalommal.

1559-ben a király megígérte neki, hogy rábízza az ekkor spanyol uralom alatt álló Németalföld kormányzását, végül azonban a herceg szadizmusának nyilvánvaló jelei miatt visszakozott, amivel tovább dühítette fiát. Mindazonáltal 1560-ban Kasztília, 1563-ban pedig Aragónia trónjának örökösévé nyilvánították.

1562-ben, szokásos dühkitörései egyike során egy szolgálólányt kergetett a palota folyosóin, amikor leesett a lépcsőn, és életveszélyes fejsérülést szenvedett. Számos orvos próbálkozása, de még Szent Didák (Diego) ereklyéivel való kísérletezést is követően életét végül Andreas Vesalius flamand orvos mentette meg koponyalékeléssel.

Felépülését követően Károly viselkedése még kiszámíthatatlanabbá vált, és édesapja kénytelen volt eltávolítani minden hivatalos szerepkörből. Emiatti frusztrációjában a herceg úgy döntött, összeesküvést sző II. Fülöp ellen: felvette a kapcsolatot a németalföldi lázadókkal.

Több alkalommal megpróbált a lázadókhoz szökni különböző rokonai közreműködésével, a legutolsó alkalommal Ausztriai János, V. Károly törvénytelen fia segítségével. Miután János is inkább elárulta Fülöpnek, Károly megkísérelte lelőni (amíg nem figyelt oda, az előkészített fegyvert egy szolga elsütötte, így üres volt), majd puszta kézzel meggyilkolni rokonát.

Egyes beszámolók szerint édesapjának is életére tört, azonban erről bizonyíték vagy pontos információ nem áll rendelkezésre – annyi bizonyos, hogy többször hangoztatta szándékát, hogy megölje a királyt. 1568. január 17-én II. Fülöp és emberei teljes páncélban vonultak a herceg lakosztályára, ahol elvették fegyvereit és letartóztatták.

Mivel öngyilkossággal is fenyegetőzött, lezárt lakosztályán nem lehetett nála evőeszköz sem. Károly eleinte éhségsztrájkba kezdett, azonban rövidesen feladta.

II. Fülöp az egész helyzetet titokban igyekezett tartani, a diplomaták és más uralkodók Károly hollétét firtató kérdéseire kitérő válaszokat adott. A herceg – a legtöbb történész szerint törékeny egészsége folytán – 1568. július 24-én halt meg a fogva tartására szolgáló lakosztályon, azonban sokan hitték úgy, hogy édesapja parancsára megmérgezték. Egyes olvasatok szerint „éhségsztrájkjai” valójában egy szintén mentális hátterű evészavar epizódjai, amelyet kortársai helytelenül értelmeztek.

A hosszú életű II. Fülöp 1598-as halála után negyedik felesége, Ausztriai Anna általi fia, III. Fülöp lépett a spanyol trónra.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Szülei vérfertőző viszonya állhatott Don Carlos őrültségének hátterében

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. ősz: Hiúságunk története

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra