Szüfrazsettpetíció a miniszterelnöknek
2019. október 10. 16:21
A magyarországi nőmozgalmak a széles körben ismert nemzetközi példákkal (brit, illetve amerikai megfelelőik) nagyjából egy időben, a XIX. század végén, illetve a XX. század elején erősödtek meg.
A nők számára ugyan a hivatalviselést 1885 óta engedélyezték, a választójog megadása még váratott magára, ahogyan több más európai országban is. Habár a magyar szüfrazsettek nem bocsátkoztak nagy nyilvános visszhangot keltő demonstrációkba, hangjukat időről időre hallatták. Jól jelzi a magyarországi nőjogi mozgalom fejlettségét, hogy az 1904-ben alakult, a Bédy-Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma vezette Feministák Egyesülete a következő évben már a Nemzetközi Női Választójogi Szövetség (IWSA) tagja lett, 1913-ban pedig Budapesten rendezték meg a Nemzetközi Női Választójogi Kongresszust.
A feminista törekvéseiknek új lendületet adott az első világháború: a szociáldemokratákkal és más békepárti mozgalmakkal együtt sürgették a véres és értelmetlen öldöklés beszüntetését, miközben továbbra is követelték, hogy teljes jogú állampolgárokként vehessenek részt a közéletben.
Vélhetően a fenti követelések egy rövid kivonata landolt petícióként a miniszterelnökként mindössze 66 napig tevékenykedő Esterházy Móric kezében azon a felvételen, amelyet Müllner János fényképész csípett el 1917-ben.
A bátor magyar szüfrazsett kiléte nem ismert.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
