Múlt-kor.hu

Szerte a világban ma is látható Kleopátra királynő építészeti öröksége

Szerte a világban ma is látható Kleopátra királynő építészeti öröksége

2020. december 16. 14:22 Múlt-kor

Aki járt már a római Szent Péter-székesegyházban, vagy a tévé előtt ülve figyelemmel követte a húsvéti vagy a karácsonyi pápai áldást, tudja, hogy a kereszténység legfontosabb épülete előtt elhelyezkedő óriási tér közepén egy 25 méter magas obeliszk áll. Kevesen ismerik azonban a monumentális gránitoszlop történetét, amely egészen az ókori Egyiptomra, mégpedig VII. Kleopátra, a Julius Caesart és Marcus Antoniust is elcsábító egyiptomi királynő uralkodásának idejére vezethető vissza. Bár nem a kalandos történetű obeliszk az egyetlen, ma is megcsodálható műemlék, amely Kleopátra uralkodásához köthető, az évezredek folyamán számos felbecsülhetetlen értékű kincs vált a természet szeszélyességének vagy az emberek gyarlóságának áldozatává.

A varázslatos szentély

„Úgy teli van áldozati adományokkal, mint semelyik más város, körbe-körbe teli festményekkel, szobrokkal, valamint ezüst és arany tárgyakkal.” – írta csodálattal a Kleopátra által építtetett lenyűgöző szentélyről, a Caesareumról a város szülötte, a zsidó filozófus Philón (Kr. e. 20 körül − Kr. u. 50 körül).

Az egyiptomi királynő a templomot egy hatalmas épületegyüttes, Marcus Antonius héróonjának részeként képzelte el: a szentélyben a nép élő félistenként tisztelhette volna Kleopátra szeretőjét.

Az épület megépítése az egyiptomi királynő uralkodásának utolsó éveiben kezdődött, de a templom Kr. e. 30-ban, vagyis Egyiptom római megszállásának – egyben Marcus Antonius és Kleopátra halálának – évében még nem készült el.

Az építkezési munkálatok befejező szakaszát végül a megszálló római hatóságok vezényelték le, és a templom Róma új uralkodója, Augustus kultuszának színhelyévé alakult át.

Az egyiptomi vallás hagyományos elemeivel feldíszített szentély kisajátítása hozzájárult ahhoz, hogy Augustust fáraóként, legitim egyiptomi uralkodóként fogadták el a Nílus-menti ország lakosai.

A kereszténység térhódításának köszönhetően a templom a 4. századtól kezdve a Krisztus-hívők istentiszteleteinek színhelyéül szolgált. Az építményt 912-ben egy hatalmas földrengés elpusztította, és napjainkban több méterrel az alexandriai földfelszín alatt fekszik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Szerte a világban ma is látható Kleopátra királynő építészeti öröksége

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra