Szerencsétlen sorsú kutya pecsételhette meg Anglia jövőjét 1549-ben
2020. január 21. 14:28 Múlt-kor
VIII. Henrik halálát követően korántsem volt nyugodt a helyzet Angliában: ugyan egyetlen fiú örököse annak rendje szerint átvette a trónt, a gyermek VI. Eduárd körül azonnal hatalmi harcok indultak a családon belül. Egy ritkán emlegetett eset az 1549. januári emberrablási kísérlet, amelynek sikere esetén egészen másként is alakulhatott volna a szigetország történelme.
Testvéri ellentét
1549. január 16-ának éjjelén a westminsteri királyi palota csendjét riadt kutyaugatás törte meg az ifjú király lakosztálya előtt.
Sir Michael Stanhope, a király vigyázója erre felébredt, és azonnal az uralkodó ajtajához sietett. Itt vérbe fagyva találta meg a király kutyáját, és azonnal kiabálni kezdett: „Segítség! Gyilkosság!”
A környező szobákból mindenki Stanhope segítségére sietett, a kedélyek azonban némileg megnyugodtak, amikor az uralkodót – a 11 éves VI. Eduárdot – biztonságban találták saját ágyában.
Bárki is ölte meg a hű ebet, bizonyára elmenekült a fennforgás közepette. A bizonyítékok mindazonáltal a király egyik nagybátyja, Thomas Seymour felé mutattak.
Miután VIII. Henrik 1547 januárjában elhunyt, a hatalmat a fiúgyermek Eduárd halott édesanyja, Jane Seymour királyné legidősebb bátyja, Edward Seymour ragadta magához: egyszerre tette meg magát Somerset hercegévé és a királyság lordprotektorává, az új király nagykorúságáig.
A lordprotektor nem kívánta megosztani hatalmát öccsével, Thomasszal, akit a hajdani király sem kedvelt túlzottan. A fivérek közötti viszony tovább romlott azonban, amikor Thomas elvette VIII. Henrik özvegyét, Katherine Parrt feleségül.
A fiatalabbik Seymour-fivér egy ideig még reménykedett abban, hogy megteszik az ifjú király gyámjává, erre azonban egyre kevesebb esély látszott.
1547 elején még jól látszott alakulni sorsa: kinevezték lord nagyadmirálissá, azaz a haditengerészet vezetőjévé. Csalódnia kellett azonban nem sokkal később, amikor az év nyarán a lordprotektor Skócia elleni hadjáratán nem őt, hanem Lord Clintont bízták meg az angol hajóhad vezetésével (a hadjárat oka egyébként az volt, hogy a szintén gyermek Mária skót királynőt gyámjai nem akarták VI. Eduárdhoz feleségül adni).