Múlt-kor.hu

Szerelem, amelybe belehalt Móra Ferenc

Szerelem, amelybe belehalt Móra Ferenc

A Dióbél királyfi című népszerű mese, illetve a Rab ember fiai vagy éppen a Kincskereső kisködmön ifjúsági regények szerzőjéről, Móra Ferencről kevéssé ismert, hogy korának celebje volt. Messzi földről is gyakran utaztak Szegedre nők csak azért, hogy megpillantsák a híres férfit, aki a város múzeumát igazgatta. A népszerű író azonban idővel már csak egy valakiért epedezett igazán, a nála húsz évvel fiatalabb Kalmár Ilonáért. Szerelmük a XX. század egyik legdrámaibb története.

Minden Balatonföldváron kezdődött. Az Aranykoporsó című regény megírása volt a hivatalos indoka Móra Ferencnek, amikor 1932 júniusában a Balaton-parti településre utazott. Az éppen üres Zrínyi Szálló magányában azonban a napi tennivalók, a családi és közéleti kötelezettségek alól is próbált szabadulni.

Móra ez idő tájt Szeged egyik meghatározó személyisége, író, újságíró, régész és – az azóta róla elnevezett – Kultúrpalota igazgatója volt. Mindeközben nős, felesége Walleshausen Ilona (1880–1953), akit Szegedre kerülésének évében, 1902-ben vett feleségül. Házasságukat boldogtalanság övezte, sok konfliktus nehezítette. Az együtt töltött 32 év alatt a férfi életében több nő és több szerelem volt, bár ezt maga a család, a kortársak, majd később még a Móra-kutatók közül is többen gondosan igyekeztek eltitkolni.

A szépséges bridzsoktató

A szerelmi történet női főszereplője, Kalmár Ilona (1902–1986) Kecskeméten született, és Kiskunfélegyházán nevelkedett. Szülei korán meghaltak: apja, Kalmár Henrik a 4. honvéd huszárezred őrmestere már 1917-ben, édesanyja 1926-ban hunyt el.

1932 nyarán az akkor 30 éves – Móra lányával, Pankával közel egykorú – Ilona a Zrínyi Szálló alkalmazottja volt, nyári munkára, a vendégeket szórakoztató kártyajáték-oktatásra szerződtették. Móra Ferenc azonban nem akart megtanulni bridzsezni, viszont szívesen sétált a környéken a fiatal hölggyel, aki menyasszony volt: Horváth Istvánnak, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület titkárának a jegyese. A szép, modern gondolkodású, művelt fiatal nő nagy hatást gyakorolt az íróra.

Az Aranykoporsó megírása még váratott magára, ám főhősének, Titanillának az alakja már formálódott: az irodalomtörténet Kalmár Ilonát a „Kis Tit” figurájának ihletőjeként, modelljeként tartja számon.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. nyár számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra