Szélistennek öltözött uralkodót örökített meg a maja festmény

2015. február 24. 16:02

A hatalmas fejdísszel megjelenített, élénk színekben pompázó király előtt egy férfi térdel, míg mögötte egy „kikukucskáló” titkár látható, magyarázta Bill Saturno kutatásvezető, a Bostoni Egyetem régésze, aki szerint a nyolcadik századi falfestmény az elhunytról ad információkat az utókor számára. Az ásatás során a régészek egy emberi maradványt tártak fel, amely úgy volt felöltöztetve, mint a freskón lévő bölcs (a képünkön is látható a baloldali alak). „Elképzelhető, hogy az elhunyt egykoron abban a teremben lakott, amely most végső nyughelyéül szolgál” - mondta a kutató.

Az 1250 éves freskót még 2010-ben az északkelet-guatemalai Xultun ősi városában tárták fel: az egyetemi hallgatók által segített szakemberek egy több száz éves fosztogatás nyomait követve fedezték fel a festékmaradványokat egy ősi, szennyeződésekkel teli falon. A nedves, trópusi éghajlaton kevés ilyen jellegű emlék őrződik meg, azonban a felfedezett épülettel és kincseivel szerencsére kíméletesen bánt a természet. Az ásatás során egy falfestményekkel teli termet, valamint egy maja naptárat is felfedeztek, amely az eddig fellelt leletek közül a legrégebbi.

A freskó a maja alföld keleti részén megtalált két falfestmény közül az egyik, amely ilyen szépen fennmaradt az elmúlt több mint egy évezred során. A xultuni festmények élénk piros, kék, zöld és narancssárga színekben pompáznak a négy fal közül hármon. A negyedik falat - ahol egyébként a bejárati ajtó is található - a fosztogatók tönkretették. Saturno és kollégái már feltárták azt a helyet, ahol a rablók egy alagút segítségével bejutottak a szobába.

A régészek szerint a király előtt térdelő férfit az „itz'in taaj” megnevezéssel illették, ami „ifjabb obszidiánt” jelent. Mögötte, a nyugati falon három, feketébe öltözött, törökülésben lévő ember látható, egyikük fölött a „sakun taaj” név („idősebb/rangidős obszidián”) olvasható. A kutatóknak még nem világos, hogy mit kell érteni az obszidián megnevezés alatt. „Elképzelhető, hogy valamilyen vallási terminusként kellene kezelnünk, de lehet, hogy a tudósokat megillető nevekkel van dolgunk. Ez utóbbit támasztja alá, hogy több könyvábra is látható a falon” - magyarázta Saturno.

Mind a három férfi ugyanolyan medálokkal és tollakkal ékesített fejdíszt visel, ágyékkötőben vannak, s a mellükön egy újabb medál lóg. „Mind a hárman ugyanúgy néznek ki, egymás mellett sorakoznak fel, s egyértelműen az egységet képviselik” - mondta a kutató. Hozzátette: valószínűleg a feladatuk is hasonló volt.

Az obszidián és a király közötti találkozón az utóbbi a szél istenére utaló ruhadarabokat visel, ami nem számít különlegesnek, hiszen a maja uralkodók gyakran öltöztek különböző istenségeknek, amivel lényegében újrajátszották a mitológiai múltat. A király kék, zöld és narancssárga színekben pompázik, míg a tanácsadót vöröses és piros színekkel ábrázolták. Az uralkodó ruhájának színei (főként a kék és a zöld) nem voltak túl gyakoriak a térségben abban az időben, e festékek minden bizonnyal távolsági kereskedelem révén juthattak el a mai Guetamalába. A narancssárga és a piros színek azonban minden bizonnyal helyben készülhettek, a korabeli művészek ezzel is a társadalmi különbségeket akarták megjeleníteni.