Szélhámosoktól az anorexiás apácákig – bizarr szentek a történelemben
2015. szeptember 28. 17:22
Ferenc pápa kevesebb mint egy héttel ezelőtt, szeptember 23-án szentté avatta a 18. századi misszionáriust, Junipero Serrát, aki elsőként ismertette meg a katolicizmust Kalifornia lakosaival. A döntés helyességét többen is megkérdőjelezték, hiába küzdött ugyanis Serra az észak-amerikai őslakosok méltóságának védelméért, sokan azt hangsúlyozták, hogy neve egy olyan rendszerhez volt köthető, amely megtizedelte az amerikai indián népességet. Serra azonban messze nem a katolikus egyház történetének legellentmondásosabb szentje.
Playboyok és csábítók
Bár a szenteket sokan már-már természetfeletti módon tökéletes földre szállt angyaloknak tekintik, akik még a legkönnyebben elnézhető rossz cselekedeteket sem követték el életük során, ha végignézünk a szentek közösségén, nyilvánvalóvá válik, hogy jelentősen árnyalni kell az emberek többségében kialakult képet – olvasható a Live Science cikkében.
„A szentek nem tökéletesek. Pontosan ugyanolyanok mint mi” – mondta Thomas Craughwell, a Saints Behaving Badly: The Cutthroats, Crooks, Trollops, Con Men and Devil-Worshippers Who Became Saints (Rosszéletű szentek: orgyilkosok, szélhámosok, szajhák, csalók és ördögimádók, akiket szentté avattak) című könyv szerzője. „Követtek el bűnöket, voltak rossz szokásaik, és csináltak ostoba dolgokat” – tette hozzá a kutató. Mint kifejtette, ezeket az embereket nem azért vették fel a szentek sorába, mert olyan makulátlan életet éltek volna, hanem mert egyedülálló módon annak szentelték életüket, hogy közelebb kerüljenek Istenhez.
A katolikus egyház egyik legismertebb szentje, a 4-5. században élt Szent Ágoston híres mondását sokszor idézik: „Istenem, adj nekem tisztaságot és önmegtartóztatás, de még ne” – utalt a szent korábbi gondolataira, arra, hogy mennyire nehéz volt lemondani a világi élvezetekről. A jómódú Ágoston ugyanis igazi szívtipróként indult, akinek nem is csak egy, hanem egyenesen két szeretője volt. Ágoston pálfordulása 31 évesen következett be. Ezt követően elhagyta szeretőit, hogy megházasodjon, azonban végül ezt a fogadalmát is megszegte. Cölibátust fogadott, és a krisztusi üzenet elterjesztésének szentelte életét.
Ágoston kalandjai azonban össze sem hasonlíthatók Egyiptomi Szent Mária cselekedeteivel, aki szintén a 4. században született. Már 12 évesen elhagyta otthonát, és több mint 12 éven át gyakorlatilag prostituáltként élt. „Semmi sem tette olyan boldoggá, mint fiatal, ártatlan keresztény férfiak megrontása. Amikor egyszer csatlakozott egy Rómába tartó zarándoklathoz, nemcsak a hajó teljes legénységét, hanem az összes zarándokot is elcsábította” – mondta el Craughwell.
A bűnnel teli éveket követően a még mindig fiatal lány azonban megtért. Éppen Jeruzsálemben járt, ahol újabb elcsábítandó keresztény férfiakra vadászott, de amint éppen belépett volna egy templom kapuján, hirtelen azt érezte, hogy egy különös erő visszahúzza. Néhány pillanat alatt átlátta, hogy milyen helytelen módon élt, megbánta bűneit, imádkozott Szűz Máriához, és még áldozott is. Miután pedig egy hangot hallott, amint arra szólítja fel, hogy keljen át a Jordán folyón, 47 éven át élt a világtól teljesen elzárkózva sivatagban. A 6. században élt Szent Szofróniusz püspök szerint ezeket az évtizedeket különböző füveken és növényeken tengődve élte túl.
Nem ők voltak azonban az egyetlenek, akik korábbi bűneiket megbánva jó útra tértek. Szent Kallixtusz sikkasztóként kereste kenyerét, mielőtt jó útra tért, és 218-ban Milánó püspökévé választották. A nincstelenekkel foglalkozó betegápolói közösséget alapító, 16-17. században élt, olasz származású Lellisi Szent Kamill élete első felében leginkább hamiskártyásként, szélhámosként és zsoldosként szerzett hírnevet magának. „Nem olyasvalaki volt, akivel bárki szívesen lógott volna együtt” – mondta Craughwell.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
