Múlt-kor.hu

Száz éve rejtély, kik ölték meg Tisza Istvánt

Száz éve rejtély, kik ölték meg Tisza Istvánt

2018. október 31. 15:03 Csernus Szilveszter

100 éve, 1918. október 31-én négy katonaruhás fegyveres Hermina úti villájában szóváltás közben lelőtte gróf Tisza Istvánt, aki előbb 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt Magyarország miniszterelnöke.

A háború jelképe

Tisza István – akinek apja, Tisza Kálmán mindezideáig Magyarország leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke volt 1875-1890-ig – 1918-ra a pusztító háború osztrák-magyar szimbólumává vált. Amíg a központi hatalmak a cári Oroszországot és a „kutya Szerbiát” vádolták a háború kitörésével, addig az antant a magyarokat a világháború fő felelősei közé sorolta, azt a téves meggyőződést követve, hogy a Monarchián belüli vezető szerep Magyarországé. Ahol pedig kétségkívül a legbefolyásosabb képviselő-politikus, Tisza Istváné volt akkoriban a főszerep.

A dualizmus alatt, ha nem is az osztrák birodalomfél, de a császári hatalom mindenképpen kezében tartotta a külpolitikát és a hadügyet, Magyarországnak előbbire Tisza szavaival élve csak „irányadó befolyása volt”. A kor nyugati politikusai, újságírói arra gondolhattak, hogy míg Magyarország Tisza vezetésével stabilnak látszott, Ausztriát belpolitikai válságok gyengítették, és a háború különben is a velünk határos Szerbia elleni támadással tört ki. II. Vilmos német császár és Erich Ludendorff német tábornok után Tisza Istvánt tekintette a nyugati sajtó a „leggyűlöletesebb ellenségnek”, a központi hatalmak harmadik legfontosabb emberének 1918-ban.

Tisza (másodjára) 1913 óta volt kormányfő, de miután IV. Károly 1917. nyarán lemondatta, még mindig a kormánypárt élén állt, és fajsúlyos politikai döntés nem született a hozzájárulása nélkül. A Tisza-ellenes propagandából külföldön Robert Seton-Watson és Eduard Beneš, míg Magyarországon Károlyi Mihály és Jászi Oszkár vette ki a részét. A Károlyi vezette baloldali ellenzék szakadatlan ellenfele volt Tiszának (egyik képviselőjük merényletet is kísérelt meg ellene 1912-ben). A geszti grófot a haladás és demokratizálás, azaz az általános választójog akadályának tekintették, ami Károlyiék szerint a nyugati hatalmaknál sem hozza jó színbe Magyarországot.

A Monarchia egyes politikusai és lakossága is Tiszát tekintette a háború fő felelősének. Ausztriában sokan például azért utálták, mert erőteljesen érvényesítette a magyar érdekeket, például  a lakosságnak juttatott szén- és élelmiszerszállítáosk terén. Miután a szocialista Friedrich Adler 1916-ban meggyilkolta Karl von Stürgkh osztrák miniszterelnököt, vallomásában azt mondta, hogy eredetileg Tiszát akarta megölni, mert őt tartotta a birodalom diktátorának. Ekkorra Tisza már két merényleten is túl volt, de a jövő még további kettőt tartogatott számára.

A későbbiek folyamán a Károlyi körül tömörülő függetlenségi, polgári radikális és egyéb baloldali ellenzéki propagandának is Tisza lett a fő céltáblája, mint aki az elhúzódó háborús szenvedéseket csak meghosszabbítja. Az antantbarát magyar politikusok csak erősítették a nyugaton kialakult egyszemélyi felelősség képét. Ekkoriban nevezte a háborúellenes Galilei Kör gyakori vendégelőadója, Ady Endre Tiszát családi fészkük után „vad geszti bolondnak”.

Száz éve rejtély, kik ölték meg Tisza Istvánt

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz: Forró magyar őszök

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra