Súlyos hibákat követtek el a csernobili atomkatasztrófa során
2022. november 25. 13:20 Múlt-kor
1986. április 26-án hajnalban még kevesen tudhatták, hogy az emberi hibák sorozatából álló láncreakció a történelem legsúlyosabb atomkatasztrófáját idézi elő, amely emberek millióinak (köztük a jövőben születendők) egészségére lesz negatív hatással. Az emberiség korábban nem találta magát szemben olyan környezetszennyezéssel, amely több tízezer éven át fennmarad, és veszélyt jelent az élővilágra, semlegesíteni pedig nem áll módjában.
Amikor az ukrajnai Pripjaty város mellett található Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű 4-es számú reaktorában egy félresikerült, hanyagul levezényelt biztonsági teszt során gőzrobbanás történt, hatalmas mennyiségű radioaktív anyag jutott a levegőbe.
Ezt a szél nem csupán Ukrajna, Belarusz és Oroszország területére, de Európa nyugati és északi tájaira, sőt még Észak-Amerika keleti felére is elvitte.
A katasztrófa következményeit súlyosbította a kezdeti hivatalos tagadás és titkolózás, illetve az ezekből kifolyólag mintegy 36 órás késéssel elkezdett mentő- és semlegesítő akció.
A kivezényelt hivatásos és önkéntes katasztrófaelhárítók gyakran mindenfajta védőfelszerelés nélkül dolgoztak, tudtuk nélkül az életüket áldozva az emberiség és a környezet megmentéséért.
Miután az atomerőmű környezetéből mintegy 200 000 embert evakuáltak, egy 30 kilométer sugarú veszélyzónát jelöltek ki, amelyet emberi lakhatásra alkalmatlanná nyilvánítottak.
A 4-es reaktor fölé előbb egy sebtében összeállított, betonból készült „szarkofágot”, majd a 2010-es években egy jóval nagyobb szigetelőelemet építettek azzal a céllal, hogy kordában tartsák a sugárzást, amely még több mint 20 000 éven át fog veszélyt jelenteni minden élőlényre.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. őszi különszámában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
