Franciaország és Anglia sorsát is meghatározta a mára elfeledett bouvines-i csata
2020. július 27. 12:58 Múlt-kor
Hazakullogó angolok
"A franciák győzelmüket az egységes irányításnak köszönhették" - így France. "A koalíciós seregek a csata előtt mindössze négy nappal találkoztak, vezetésük meglehetősen instabil volt" - tette hozzá. János király jelenlétének hiánya sem növelte a győzelem esélyét, az angol uralkodónak fel kellett adnia tervét, megalázottan és még gyengébben hajózott haza Angliába.
A visszatérő király ellen átmenetileg összefogtak a különböző társadalmi rétegek, amelyek rákényszerítették a főurak jogait és kiváltságait rögzítő, s a királyi hatalmat korlátozó Magna Charta Libertatum kiadására.
"Bouvines-tól egyenes út vezetett a Magna Chartáig" - mondja Sean McGlynn brit történész, hozzátéve: "a csata volt az utolsó csepp a pohárban, ha János nyer, elkerülhette volna a jogait korlátozó szabadságlevél kiadását, azonban egyértelmű vereséget szenvedett, elherdálta a vagyonát, meggyengült, a bárói csoportok pedig kíméletlenül kihasználták ezt a lehetőséget".
A csata azonban nem csupán Anglia sorsára volt befolyással. A Capeting-dinasztia a középkori aranykorszakába vezette be az egyre egységesebb francia államot, amely az elkövetkező évszázadban Európa domináns hatalma lett, átvéve a meggyengülő császárságtól a vezető szerepet.
"Ha Fülöp Ágost elvesztette volna az ütközetet, Franciaország északi része flamand, déli része angol, keleti területei pedig német függésbe kerül, a király azonban győzelemre vezette seregeit, ami tulajdonképpen a francia nemzeti öntudat kezdetét jelentette" - mondta Streck.
"Az a gond, hogy Bouvines nem fér bele a modern európai narratívákba, ugyanis az Európai Unió a nemzetállami csörtékre való emlékezés helyett Európa népeit egy nagy boldog családként akarja reprezentálni, így Bouvines-t hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni" - emeli ki France.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
