Soha nem érezte magát bűnösnek a szarajevói merénylő
2024. június 28. 16:05 Kulcsár Ádám
„Az európai háborúra sosem kerül sor”
Miközben Ferenc Ferdinánd készült az uralkodásra, Európa levegője izzott. A hosszú XIX. század a végéhez közeledett. A festők és irodalmárok egyre kijjebb tolták a hagyományos művészet határait, a fiatalok pedig a XIX. században felbukkanó új eszmék gyakorlatba való átültetésében vélték megtalálni életük célját.
Sokan megérezték a háború előszelét, bár ellenpélda is akadt, mint például egy brit publicista, Norman Angell, aki Rossz üzlet a háború című munkájában kifejtette, a globalizált világ szoros pénzügyi és gazdasági összefonódásai feleslegessé teszik a további háborúkat. David Jordan Starr, a Stanford Egyetem elnöke a mű elolvasása után kijelentette: „Az örökké fenyegető nagy európai háborúra sosem kerül sor.”
A Monarchia keleti területein azonban forradalmi hangulat uralkodott. Sok fiatalt a szocialista eszmék kerítettek a hatalmukba, eközben pedig egyre-másra alakultak a nacionalista szervezetek. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-ban megszállta, majd 1908-ban annektálta Boszniát.
Ferenc Ferdinándot Rudolf 1889-es öngyilkossága után tekintették a trón várományosának, ám sokáig úgy tűnt, tüdőbaja miatt sohasem kerülhet a fejére a korona
A helyi szerbek egy pánszláv birodalomról álmodoztak, amely magában foglalta volna a Monarchiából kiszakított délszláv területeket, így Boszniát és Horvátországot, valamint a széthulló Oszmán Birodalom egyes régióit is. Nem véletlen, hogy a Balkánt „Európa puskaporos hordójaként” emlegették.
Kabát a zálogházban
A tettre kész nacionalista fiatalok egyike volt a szegény boszniai szerb családba született Gavrilo Princip. A fiatalember már az első balkáni háború idején kérte felvételét a szerb hadseregbe, ám túl gyenge alkatúnak találták. A trónörökös elleni merényletet Princip hat társával együtt tervelte ki, akik több forradalmi és terrorista szervezettel, többek között az Ifjú Boszniával vagy a Fekete Kéz (másik nevén: Egyesülés vagy Halál) nevű csoporttal is kapcsolatban álltak.
Ferenc Ferdinánd 1913 szeptemberében a korábbi nem túl szívélyes fogadtatás, valamint egy esetleges merényletről keringő hírek ellenére úgy határozott, megtekinti a XV. és a XVI. hadtest 1914-es boszniai hadgyakorlatát, majd ezt követően ellátogat a tartomány fővárosába, Szarajevóba, mivel a helyi kormányzó, Oskar Potiorek táborszernagy a Monarchiának a tartomány lakossága körében vészesen csökkenő tekintélyéről számolt be. Bár a főhercegi párt figyelmeztették, hogy a feszült politikai helyzet miatt ajánlatos lenne kihagyniuk a szarajevói látogatást, ők mégis az utazás mellett döntöttek.
Néhány órával a merénylet előtt a trónörökös még megtekintette az osztrák–magyar hadtestek boszniai hadgyakorlatát
Az összeesküvők távol álltak attól, hogy gyakorlott terroristának nevezhessük őket. Princip anyagi helyzetére jellemző, hogy még a télikabátját is zálogházban hagyta, hogy némi pénzt teremtsen elő boszniai utazásához. Mivel a csoport tagjai egyáltalán nem voltak járatosak a fegyverforgatásban, néhányan közülük gyakorlás gyanánt távoli fatörzseket vettek célba, mozgó célpontokat viszont nem.
A merénylők dolgát a sajtó azonban többször is megkönnyítette: először akkor, amikor márciusban hírt adott a trónörökös nyáron esedékes látogatásáról, majd pedig akkor, amikor a szarajevói látogatás útvonaláról is beszámolt. Ez pedig – a szervezők, főként Potiorek felkészületlenségével párosulva – végzetesnek bizonyult.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
