Simon, a tengerészmacska, akinek hősiességét a legmagasabb brit kitüntetéssel jutalmazták
2017. július 7. 15:17
A folyó fogságában
A 101 napig tartó vesztegelés során a hajó készletei vészesen kimerültek, amit csak tovább súlyosbított, hogy valóságos patkányinvázió sújtotta a fedélzetet. Simon egymaga szállt szembe a kártékony állatokkal és eredményesen védte meg az élelmiszerraktárat. Legnagyobb hőstette az volt, amikor nem sokkal a támadást követően, még maga is erősen legyengült állapotban elkapta a matrózok által csak Mao Ce-tung néven emlegetett óriáspatkányt, amely már régóta terrorizálta a legénységet.
Simon emellett napokig kereste legjobb barátját, az elhunyt Skinner kapitányt, amivel a visszaemlékezések szerint csak akkor hagyott fel, amikor végignézte, amint az áldozatok holttesteit hullámsírba bocsátották. Az új kapitány, Kerans nem kifejezetten kedvelte az állatokat és sokáig azt sem engedte meg, hogy Simon visszatérjen a kapitányi kabinba. Végül azonban az ő szívét is elnyerte, miután a macska napokig mellette maradt, amikor egy vírusfertőzés ágyba kényszerítette őt.
1949. július 30-án aztán Kerans döntő lépésre szánta el magát. Az éjszaka leple alatt a tenger felé fordította a hajót és az Amethyst nekilódult, hogy megszökjön túl hosszúra nyúlt „fogságából”. Bár a menekülés során a hajó újabb sérüléseket szenvedett az ismét tüzet nyitó kínaiaktól, végül kijutott a nyílt tengerre, ahol találkozott a felmentésére küldött HMS Consort hadihajóval.
A Jangce-incidens néven elhíresült eset után hazatérő legénységet hősként ünnepelték az Egyesült Királyságban és maga VI. György is gratulációját küldte a tengerészeknek. Természetesen Simon szolgálatairól sem feledkeztek meg. Első és mindmáig egyedüli macskaként „a kínai patkányok elhárításában szerzett múlhatatlan érdemeiért” megkapta a Dickin-medált, ami a Viktória-kereszttel egyenrangú, állatok számára adható legmagasabb brit katonai kitüntetés. Emellett hivatalosan is matrózzá nyilvánították.
A kitüntetés átadására a tervek szerint december 11-én került volna sor, ahol jelen lett volna a kitüntetést alapító Maria Dickin, valamint London polgármestere is. Simon sorsa azonban sajnos máshogy alakult. Az Angliába való megérkezéskor a macskát egy időre karanténba helyezték, amíg egy állatorvos meg nem vizsgálja. A korábban egészséges macska azonban a karanténben vírusos bélfertőzést kapott és súlyosan megbetegedett. Az injekciók, a gyógyszerek, az orvosok minden igyekezete és a mellette folyamatosan virrasztó matrózok támogatása ellenére, a bátor macska november 28-án a reggeli órákban kimúlt.
A Time magazin külön nekrológban emlékezett meg Simonról és még a fényképét is közölték. A halálát követő napokban pedig virágok, kártyák és levelek árasztották el a karantént. Simont végül az ilfordi, háborúban meghalt állatok számára fenntartott temetőben helyezték végső nyugalomra, koporsóját a brit zászló borította. A macska egy életrajzírója szerint az Amethyst teljes legénysége mellett több száz ember volt személyesen tanúja a temetésen, amint „Simon lelke csendben elillant a tenger felé.”