Senki sem tudja, kit ábrázol az 1545 óta Bern közepén álló, gyermeket evő szoboralak
2017. március 21. 08:25
Svájc de facto fővárosa, Bern óvárosában 1545 óta áll a Kindlifresserbrunnen nevű (magyarul: gyermekevő szökőkút) szoborkompozíció, amelyben az ülő alaknak egy zsáknyi gyermeke van, akik közül az egyiknek éppen le akarja harapni a fejét. Több elmélet is van a kompozíciót illetően, de valójában senki sem tudja, mit keres a város közepén az igencsak meghökkentő szobor.
A Kornhausplatzon (magyarra fordítva: Magtár tér) álló Kindlifresserbrunnen Bern egyik legrégebbi szökőkútja, eredete a középkor utolsó évszázadáig nyúlik. A 15. századtól kezdve egy fából készült szökőkút állt a téren, amelyet 1545/1546 során lecseréltek a ma is látható, Hans Gieng által készített alkotásra. Akkoriban még Platzbrunnennek hívták, jelenlegi nevén a források szerint először 1666-ban említették. A Kindli (jelentése: gyermek) szó a német Kinderből ered, csupán a svájciak kicsinyítő képzővel látták el.
A szökőkút közepéről kinövő oszlop tetején egy torz alak ül, és éppen egy gyermeket készül elfogyasztani, miközben zsákjában további három ifjú várja a cseppet sem átlagos halált. A mesebeli jelenetnél talán még különlegesebb, hogy senki sem tudja, hogy miért van az óváros főterén e szobor. Feltételezések természetesen vannak.
Az egyik hipotézis szerint a Kindlifresser egyfajta intő jelként épült a város zsidó közössége számára. A torz alak ugyanis olyan kalapot visel, amely hasonlít a zsidók által akkoriban hordott (pontosabban a törvény által viselésre kényszerített), sárga csúcsos fejfedőhöz. Az elméletet támogatók szerint a szoborkompozíció a zsidó vérvádra utal.
A másik lehetőség szerint a sokak által ogreként emlegetett alak maga Kronosz, a legfiatalabb görög titán. Uranosz és Gaia legfiatalabb gyermeke miután levágta apja legnemesebbik testrészét a mitológia szerint átvette az uralmat emberek és istenek felett. A világra aranykor köszöntött, amely akkor ért véget, mikor Gaia azt jósolta, hogy Kronosz hatalmát egyik gyermeke fogja megdönteni. A titán ezért úgy döntött, hogy nemes egyszerűséggel lenyeli az utódait. Gyomrában végezte többek között Héra, Poszeidón és Hadész is, ám Zeusz és anyja agyafúrtsága révén, kiöklendezett testvérei segítségével véget vetett a titánok hatalmának.
A harmadik elmélet szerint a Kindlifresser Berchtold, Zähringen hercegének, Bern alapítójának a bátyját jeleníti meg. A történet szerint a féltékeny és irigy férfit a tény, hogy öccse népszerűsége beárnyékolja őt, az őrületbe hajszolta. Dühében úgy döntött, hogy összegyűjti és megeszi a város összes gyermekét. Ám ilyen esemény nem került be a történelemkönyvekbe. A mítosz szerint egyébként Berchtold úgy döntött, arról a vadról kell elnevezni a leendő várost, amelyet elsőként elejt (más források szerint amellyel elsőként találkozik). Végül az útjába egy medve került (németül Bär), amely nem sokkal később a várossá fejlődő Bern címerállatává vált.
Természetesen az is elképzelhető, hogy az előbb felsorolt elméletek közül egyik sem felel meg a valóságnak, és csupán egy olyan mitikus alakról van szó, amellyel egykoron a szülők rémisztgették elaludni nem hajlandó csöppségeiket. Míg mások szerint egyfajta krampuszszerű lény lehetett, amely a mesék szerint a karácsonyi időszakban büntette meg az alpesi ország egész évben rosszalkodó ifjoncait.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
