Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Senki nem tudta megszelídíteni Lola Montezt, a 19. század botrányhősét

Senki nem tudta megszelídíteni Lola Montezt, a 19. század botrányhősét

2023. január 17. 14:20 Balázs-Piri Krisztina

A végzet asszonya

1843-ban Eliza már Lola Montezként tűnik fel: miután kiderült, hogy nincs színészi tehetsége, úgy döntött, flamencotáncosnőként érvényesül a „Sevillából származó Maria de los Dolores” néven. Az 1849-ben Stuttgartban kiadott önéletrajzában – amelyben ügyesen keverte a tényeket a hazugságokkal – azt állította, debütálása „igen sikeres” volt, a nagyközönség azonban alighanem rájöhetett, hogy szélhámossal van dolga: kifütyülték.

Így végül is el kellett hagynia Angliát, Németországba utazott. Tánctudásáról ugyan itt sem szóltak a krónikák, a külsejét azonban részletesen megörökítették. Sötét hajkorona, kék szempár, dús idomok: csoda, hogy a férfiak megőrültek érte?

Igazi „femme fatale” volt, a végzet asszonya, aki provokatív módon mindig cigarettával, pisztollyal, lovaglópálcával és egy vérebbel jelent meg a színen, fittyet hányva az illemre. Állítólag úgy pöfékelt egész nap, mint egy matróz.

Ennek ellenére, vagy éppen ezért, vonzotta a férfiakat. 1844-ben Drezdában Liszt Ferenc is a hatása alá került: bár kapcsolatuk pontos jellegére abszolút hiteles forrásból nem derült fény, feltételezhetően szexuális viszonyuk volt.

A korabeli szóbeszéd vad dolgokról regélt, és önéletrajzában Lola nem cáfolta: állítólag több alkalommal előfordult, hogy a koncert után a szállodájába visszatérő művész a meztelen táncosnőt az ágyában találta. A pletykák szerint szakításuk is látványos volt: Lola fegyverrel fenyegette meg Lisztet.

Akárhogy is történt: a zeneszerző – többek között George Sandhoz fűződő – franciaországi kapcsolatait felhasználva Lola elérte, hogy kipróbálhassa magát az operaszínpadon is. Azonban párizsi fellépésével sem szerzett babérokat, a szigorú kritikák végleg nem bántak vele kesztyűs kézzel.

Annál nagyobb sikere lett a gyanús félvilággal szoros kapcsolatot tartó művésztársadalomban: viszonya volt Alexandre Dumas-val, A három testőr írójával is. Legismertebb kalandja Alexandre Dujarier-vel, az ismert francia laptulajdonossal esett meg: önéletrajzában Lola azt állította, hogy a férfi feleségül akarta venni, amikor párbajban, amelyet „menyasszonya” jó hírének megvédéséért indított, Dujarier az életét vesztette.

Ebből annyi biztosan igaz, hogy a lapkiadó valóban párbajban halt meg, amelyet egy részeg éjszaka után az őt inzultáló szerencsejátékossal vívott. A párizsi kalandok után Lola bejárta Európa nagyvárosait, mindenütt gazdag férfiak élvezhették a kegyeit. Bájainak állítólag csak Wagner tudott ellenállni, ő kikosarazta a „zeneszerető” kalandornőt; az Európában utazgató I. Miklóst, minden oroszok cárját viszont sikerült meghódítani.

Zajos visszhangja volt, amikor 1845-ben Bonnban egy estélyen, amelyet Beethoven tiszteletére rendeztek, a „művésznő” „Liszt Ferenc vendégeként” jelent meg, majd ledobta a ruháit, és minden gátlás nélkül táncolni kezdett.

A díszvendégek, IV. Frigyes Vilmos porosz király és szemérmes hitvese végül elhagyta a termet, a többi meghívott pedig követte őket. De nem ez volt az egyetlen botránya Poroszországban, miután inzultált egy rendőrt, tizennégy napi elzárásra ítélték, majd kitoloncolták.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Senki nem tudta megszelídíteni Lola Montezt, a 19. század botrányhősét

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra