Múlt-kor.hu

Saját hírneve mellett Anglia nagyhatalmi pozícióját is megalapozta VIII. Henrik

Saját hírneve mellett Anglia nagyhatalmi pozícióját is megalapozta VIII. Henrik

2019. június 28. 17:15 MTI

Az 528 éve született VIII. Henrik angol király a köztudatban feleségeit lefejeztető, korlátlan hatalmú uralkodóként él, holott kimagasló alakja az angol történelemnek: ő hozta létre a független anglikán egyházat és alapozta meg Anglia nagyhatalmi státusát.

1491. június 28-án született az első Tudor-házi uralkodó, VII. Henrik második fiaként. Artúr bátyjának váratlan halála után, tízévesen örökölte meg a trónörökösi címet és bátyja özvegyét, a nála hat évvel idősebb Aragóniai Katalint.

A trónra 18 évesen lépett, s eleinte az ügyek intézését a tapasztalt Wolsey bíborosra bízta, miközben ő az élet örömeit élvezte.

Mivel uralkodását trónviszályok évtizedei előzték meg, Henriket szinte megszállottan foglalkoztatta a dinasztiaalapítás. Amikor rádöbbent, hogy az öregedő Katalin már nem szül neki fiat, új feleség után nézett. Választása udvarhölgyére, Boleyn Annára esett, de a pápa nem volt hajlandó felbontani házasságát.

A feldühödött Henrik - aki Luthert szapuló röpiratáért korábban „a hit védelmezője” címet kapta a pápától - szakított Rómával és magát nyilvánította az egyház fejének. 1533 elején feleségül vette a már terhes Boleyn Annát, nemsokára megszületett a későbbi Erzsébet királynő.

Fiút azonban Anna sem tudott szülni, így Henrik három év után képtelen vádakkal halálra ítéltette (például azzal vádolták, hogy állítólagos harmadik mellbimbójával az ördögöt szoptatta), majd lefejeztette nejét, egyben fattyúnak nyilvánította Erzsébetet és első házasságából született lányát, Máriát. Harmadik felesége Jane Seymour lett, aki végre fiút fogant, de a későbbi VI. Eduárd megszülésébe belehalt.

Henrik kormányzatának új kulcsembere az adókat kíméletlenül emelő, hatékony adminisztrációt kiépítő Thomas Cromwell lett. Az osztatlan ellenszenvnek örvendő Cromwell a király bizalmát egy balul sikerült házasság miatt vesztette el: egy portré alapján Klevei Annát szemelte ki feleségnek, az csak az ara megérkezése után derült ki, hogy a festő nem kicsit szépített a valóságon, mellőzte például a himlőhelyeket.

Az esküvőt már nem lehetett visszacsinálni, ám Henrik rögvest érvényteleníttette az el nem hált nászt. Annát egy vidéki kastélyba költöztette, a kancellárnak azonban fejébe került a balul sikerült házasságközvetítés.

Henrik a kivégzés napján vette el ötödik feleségét, ám a könnyelmű Howard Katalin nyíltan megcsalta, így a 18 éves királyné is a vérpadon végezte.

Henrik utoljára 1543-ban nősült, ezúttal a gazdag Parr Katalint vette el. A bölcs asszony jótékony hatással volt rá, még azt is elérte, hogy Henrik két lányát is lehetséges örökösének tette meg.

Az elhízott, köszvényes uralkodó 1547. január 28-án halt meg. A trónon mindhárom gyermeke ült: a beteges, kilencévesen megkoronázott VI. Eduárd csak arról nevezetes, hogy ő volt az első protestáns angol király, utána „Véres” Mária, majd I. Erzsébet, a szűz királynő következett.

Az emberek képzeletét jobbára VIII. Henrik színes egyénisége ragadja meg, hiszen hatszor nősült és két feleségét végeztette ki, emellett szenvedélyes szerencsejátékos, nagyevő és nagyivó szoknyavadász volt. A történelemkönyvekben azonban azt tartják számon, hogy ő alapozta meg az angol nagyhatalmi pozíciót, amely lánya, I. Erzsébet alatt lett valóság.

Alattvalói is szerették, ennek biztos jele, hogy csak egy felkeléssel kellett szembenéznie. Alakja számtalan alkotásban szerepel, és még ma is készülnek róla újabb és újabb filmek, sorozatok.

 

Saját hírneve mellett Anglia nagyhatalmi pozícióját is megalapozta VIII. Henrik

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra