Rejtélyes radioaktív berillium anomália a Csendes-óceán fenekén

2025. február 22. 16:05 Múlt-kor

A tudósok egy különös jelenséget fedeztek fel a Csendes-óceán mélyén: egy 10 millió éves berillium-10 (¹⁰Be) anomáliát. Ez a radioaktív izotóp a kozmikus sugárzás hatására keletkezik a Föld légkörében, majd lerakódik az óceánok fenekén. A kutatók szerint a talált rendellenesség egy extrém éghajlati változásra vagy egy jelentős kozmikus eseményre utalhat.

A felfedezést Dominik Koll vezette kutatócsoport a Nature Communications folyóiratban publikálta. A vizsgálat során a Csendes-óceán középső és északi részéből származó ferromangán kéregminta elemzése alapján kiderült, hogy 10,1 millió évvel ezelőtt a berillium-10 koncentrációja kétszerese volt a vártnak. Ez a felfedezés megkérdőjelezi az eddigi radionuklid-lerakódási modelleket.

A berillium-10 szerepe a geokronológiában

A ¹⁰Be felezési ideje 1,39 millió év, ami lehetővé teszi, hogy geológiai időskálákon alkalmazzák a kormeghatározásban, egészen 15 millió éves időtávlatig. A Föld időjárási folyamatai során a berillium-9 (⁹Be) stabil izotópjával keveredik, majd a tengerfenéken lerakódik. A tudósok ennek az izotópnak az arányából pontosan meghatározhatják a tengeri üedékek és a ferromangán kéreg képződésének időpontját.

Lokális vagy globális jelenség?

A berillium-10 anomáliát több mintában is kimutatták, amelyeket egymástól több ezer kilométeres távolságban gyűjtöttek. Ez arra utal, hogy nem egy helyi hatásról van szó, hanem egy globális esemény eredményéről.

Lehetséges magyarázatok: a klímaváltozástól a csillagrobbanásokig

Az anomália megértésének kulcsa abban rejlik, hogy azonosítsuk, milyen események történtek a Földön és az űrben közel 10 millió évvel ezelőtt. Koll és csapata különböző forgatókönyveket vizsgált meg:

A Föld mágneses terének változásai: a berillium-10 akkor keletkezik, amikor a kozmikus sugarak belépnek a légkörbe, és fluxusukat a Föld mágneses tere befolyásolja. Azonban nem találtak bizonyítékot arra, hogy a Föld mágnesessége rendkívüli mértékben csökkent volna ebben az időszakban.

Az éghajlat és az óceáni áramlatok változásai: a miocén idején az óceánok lehűlési és átrendeződési folyamatban voltak. A karbonát összeomlása néven ismert éghajlati eseményt dokumentálták, amely befolyásolhatta a berillium-10 eloszlását. A "karbonát összeomlása" olyan óceáni esemény volt, amely jelentős változásokat idézhetett elő az üledékképződésben és az óceán kémiai összetételben, ami hatással lehetett a berillium-10 mennyiségére és eloszlására az óceáni rétegekben.

Asztrofizikai esemény: különösen érdekes hipotézis az, hogy világűrbeli jelenség megváltoztatta a berillium-10 mennyiségét a Földön. Ez a következők miatt történhetett:

Egy közeli szupernóva, amely növelte volna a Földet érő kozmikus sugárzás mennyiségét. A Naprendszer áthaladása sűrű csillagközi gázfelhőn keresztül, ami csökkentette volna a helioszféra védelmét a kozmikus sugarak ellen.

Ha az anomália oka egy asztrofizikai esemény lenne, ez fontos következményekkel járna a kozmikus környezet Földre gyakorolt hatásának megértésében.

Egy új időjelző a geológiában

A kutatók szerint a ¹⁰Be-anomália egyedülálló időjelzővé válhat, amely segíthet a tengeri üedékrétegek pontosabb datálásában. Ez hasonló lehet a Laschamp-eseményhez, amely egy 41 000 évvel ezelőtti geomágneses fordulatot jelöl.

A rejtély megoldásához a tudósok további vizsgálatokat terveznek, hogy kiderítsék, vajon a berillium-10 megemelkedett szintjét óceáni áramlatok változása vagy egy kozmikus esemény okozta-e. A következő lépés nagyobb üedékképződési sebességű minták elemzése, amely pontosabb képet adhat erről a különleges jelenségről.

A muyinteresante.com cikke alapján