Régészből lett gerillavezér Arábiai Lawrence
2023. május 19. 20:20 Múlt-kor
88 éve, 1935. május 19-én hunyt el az angliai Dorsetben Thomas Edward Lawrence, ismertebb nevén Arábiai Lawrence angol régész, katonatiszt, diplomata és író. Első világháborús szolgálatai, különösen az 1916-ban indult arab felkelésben való részvétele és erről írott emlékiratai világhírűvé tették, kalandjait 1962-ben filmre is vitték Peter O’Toole főszereplésével.
A régészet szerelmese
1888. augusztus 16-án született a walesi Carnarvonshire-ben található Tremadogban Sarah Junner nevelőnő és Thomas Chapman angol–ír földbirtokos második törvénytelen gyermekeként.
Chapman korábban elhagyta írországi családját új szerelméért (aki a feleségétől született lányai nevelője volt), és a pár Junner (vélhető) vér szerinti apjának nevét felvéve Mr. és Mrs. Lawrence néven éltek együtt, házasságot azonban nem kötöttek. A család gyakorta költözött Anglián belül, de éltek a franciaországi Bretagne-ban és Jersey szigetén is.
Thomas Edward fiatalkorának legnagyobb részében Oxfordban éltek, a fiú 1896 és 1907 között itt járt egy neves fiúiskolába, amelynek egyik „házát” később tiszteletére Lawrence-szé nevezték át. Későbbi állítása szerint 1905-ben elszökött otthonról, és a cornwalli St. Mawes-vár nevű erődítménynél szolgált gyermekkatonaként, mielőtt szülei kiváltották volna, erre azonban írásos bizonyíték nem maradt fenn.
Az ifjú Lawrence-et a kezdetektől érdekelte a régészet, kamaszként körbebiciklizte egy barátjával Berkshire, Buckinghamshire és Oxfordshire majd’ minden települését, és az itt-ott előásott régiségeket az oxfordi Ashmolean Museumnak ajándékozták.
1907-től 1910-ig történelmet hallgatott a szintén oxfordi Jesus College-on, ezalatt bejárta kerékpáron Franciaországot, hogy leírásokat készítsen középkori várakról, később pedig az Oszmán Birodalom területén háromhónapos gyalogtúra keretében látogatott el számos egykori keresztes erődítményhez. Szakdolgozatát a keresztes hadjáratok Európa katonai építészetére gyakorolt hatásáról írta. 1910-től régészeti ásatásokon vett részt a mai Libanon és Szíria területén, és arabul is tanult.
1914 januárjától Lawrence-et és kutatótársát, Leonard Woolley-t alkalmazásába vette a brit katonai hírszerzés, hogy a régészeti kutatások leple alatt felderítsék a Negev-sivatagot – a brit uralom alatt álló Egyiptom ellen nyomuló esetleges török csapatoknak itt mindenképpen át kellett haladniuk.
Az első világháború augusztusi kitörésével Lawrence kortársaitól eltérően nem jelentkezett azonnal katonai szolgálatra, azonban még az év vége előtt korábbi mentora, a szintén régész-történész David George Hogarth a Királyi Haditengerészet hírszerzésének újonnan alakult Arab Irodájához hívta Egyiptomba.
1915 folyamán a brit hírszerzés különös helyzetben volt Egyiptomban: az Oszmán Birodalom viszonyaival egyre elégedetlen arabok közt egyre erősödtek a nacionalista érzelmek, az Arab Iroda pedig kapcsolatban állt Husszein mekkai emírrel, aki felajánlotta, hogy élére áll egy fegyveres lázadásnak, cserébe azért, hogy a britek garantálják a független arab állam létrejöttét, amely tartalmazza Szíriát, Mezopotámiát és a Hidzsázt (ahol Mekka és Medina is található).
Az ügyben ekkor még a franciák és a brit indiai kormányzat ellenvetései miatt nem történt előrelépés. Lawrence a térképek előkészítését felügyelte az Arab Irodánál, foglyokat hallgatott ki, illetve napi jelentést készített a térségben parancsoló brit vezetőknek. Ő maga a független arab Szíria híve volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
