Ördögtől fogant magzat és láthatatlan sátáni jelek – öt kevésbé ismert boszorkányper
2017. február 21. 08:25
Mindannyian hallottunk már a salemi boszorkányperekről, a boszorkányüldözés hisztérikus légkörében a 16-17. században azonban világszerte több nagyszabású tárgyaláson ítélkeztek az ördöggel való bűnös üzérkedéssel és szövetkezéssel vádolt személyek felett.
Három csapás
A gyakorta az elsőnek tekintett európai boszorkánypereket Valais-ban (németül Wallis) tartották 1428 és 1447 között. A tárgyalások Valais déli, franciául beszélők által lakott területén kezdődtek meg, majd átterjedtek az északi, német többségű részekre is. A pereknek legalább 367 áldozata volt, és nagyjából ugyanannyi férfit ítéltek el, mint nőt. 1428 augusztusában hét különböző valais-i kerület delegátusai követelték, hogy vizsgálják ki a boszorkánysággal és varázslással vádolt személyek ügyeit. A szabály az volt, hogy amennyiben valakit háromszor vádolnak meg boszorkánysággal, le kell tartóztatni. Ha pedig valaki a hatóságok markába került, onnantól kezdve nem volt menekvés. Akik maguktól vallottak, ugyanúgy máglyára kerültek, mint akik egy ideig tagadtak, majd a kínzások hatására bevallották „bűneiket”. A perekről csak nagyon kevés jegyzőkönyv maradt fent, egy helyi bírósági tisztviselő, Johannes Fründ feljegyzéseiből ismerjük az eseményeket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
