Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg

Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg

2024. szeptember 27. 09:05 Múlt-kor

<

Régészeti kutatások

Pompeji városának ásatása már nagyon korán elkezdődött. A 16. században Domenico Fontana, a közeli Sarno folyó csatornázása alkalmával talált néhány leletet, de ekkortól kezdve még csak szórványos régészeti emlékek kerültek elő, amelyek azonban Európa különböző országaiba szóródtak szét.

1738-ban fedezték fel a közeli Herculaneumot, és ez nagy lökést adott a környékbeli feltárásoknak, amelyek végül 1748-tól kezdve kezdődtek el rendszeresen. Azonban hamar hasonló problémák merültek fel, mint Herculaneum esetében, mert a nápolyi királyok a feltárt leleteket szétküldték európai kollégáiknak, és a gyűjtőszenvedélytől fűtött arisztokraták is előszeretettel keresték a Pompejiből származó tárgyakat.

Abban az időben hasonló méretű, és régészetileg feltárt romváros gyakorlatilag nem létezett Európában, ezért Pompeji hamar a korabeli „turizmus” egyik célállomása lett. Olyan hírességek is látogatást tettek a helyszínen, mint Goethe vagy Mozart.

Új lendületet vettek a kutatások akkor, amikor Napóleon csapatai megszállva tartották a Nápolyi Királyságot 1806 és 1815 között. A franciák ásatását mérnökök vezették, és mintegy hétszáz ember dolgozott, és sikeresen feltárták Pompeji fórumát, néhány épületet, valamint a városfal egy részét is.

A kutatások következő nagyobb szakasza immár az egységes Olaszország égisze alatt valósult meg, 1863–75 között, Giuseppe Fiorelli vezetésével, aki a Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum vezetője volt. Ő fedezte fel, hogy a vulkáni hamuban megőrződött az elhunytak lenyomata, ezért, ha gipsszel töltik fel a felfedezett üregeket, azok megmutatják számunkra a halottak utolsó pillanatait. Az így készült gipszszobrok még híresebbé tették Pompejit, hiszen egyedülálló módon szembesülhetünk az évszázadokkal ezelőtt élt áldozatokkal.

[galeria_kep_33797]

A kutatások persze azóta sem szüneteltek, noha a város néhányszor veszélybe is került. A második világháborúban, mikor a szövetségesek 1943-ban elfoglalták a térséget, Pompejiben az egyik felderítőgép egy német hadosztályt vélt felfedezni a romok között, úgyhogy a szövetséges légierő bombákkal szórta meg a környéket. Ekkor érte találat a Venus Marina házat, amely súlyos károkat szenvedett. Később kiderült, hogy a felderítő tévedett. 1944 tavaszán kitört a Vezúv, a kisebb-nagyobb földrengések pedig azóta is próbára teszik a felszínre hozott épületek falait.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra